Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Százmillió dollárt költ a Mol Kurdisztánban

A Mol Nyrt. az idén 100 millió dollárt költ a kurdisztáni régióban az Akri-Bijeel, illetve a Shaikan blokkban olajkutatásokra és ehhez kapcsolódó beruházásokra.

Majdi Ahmad, a Mol 100 százalékos tulajdonú leányvállalata, a Kalegran Ltd. ügyvezető igazgatója az MTI-nek Erbilben elmondta, az ideit is beleértve 2008 óta 200 millió dollárt fektet be az év végéig a Mol a két blokkban, míg a további költést alapvetően az határozza meg, hogy milyen sikerrel jár az itten tevékenység.

A Mol a 899 négyzetkilométeres Akri-Bijeel blokk területén már talált olajat, ahol 2010 végén fejeződött be az első kutatófúrás, a Bijell-1 tesztelése. A kút tesztelésének utolsó szakaszában napi 3.743 hordó olajat és 99 hordó olajegyenértékű gázt adott. Az eredmények alapján a Kalegran Ltd., a blokk operátora, tájékoztatta az iraki kormányt, hogy találatot ért el.

A Mol 80 százalékos részesedéssel operátora a blokknak, azaz a magyar cég irányítja a kutatásokat, míg a Gulf Keystone Petroleum International Ltd.-nek 20 százalékos a részesedése.

A kurdisztáni kormánnyal kötött megállapodás értelmében azonban a tulajdonosoknak, legfeljebb 20 százalékig egy harmadik fél belépését is lehetővé kell tennie az állam kijelölése alapján.

A másik blokk, a Shaikan területe 283 négyzetkilométer. A Mol itt 20 százalékos részesedéssel rendelkezik, partnerei a Gulf Keystone Petroleum International Ltd., mint operátor és a Texas Keystone Inc.

A blokkban a Shaikan-1 fúrás a tavaly novemberben bejelentett rétegvizsgálat alapján napi több mint 4.600 hordó olajat adott.

Az idén márciusban a Shaikan-2 fúrás is sikert hozott, napi több mint nyolcezer hordó olaj és napi 393 hordó egyenértékű gáz felhozatalával. A Mol feltételezi, hogy a termelési fázisban ennél magasabb ütem is elérhető. A harmadik kút, a Shaikan-3 napi 9.800 hordó olajat hoz.

A mostani elképzelések szerint a Bijell-1 kút kezdetben napi 6 ezer hordó olajat ad majd, míg csúcsidőben, a két blokk kútjai összesen mintegy 70 ezer hordónyit. Az olajipari tapasztalatok szerint egy jó kút 20-50 évig is üzemel, de előfordul 70 éves kitermelési időszak is.

A Mol az idén és jövőre még több kutatófúrást is tervez az Akri-Bijeel blokkban, s a tervek szerint a próbatermelés 2012-ben kezdődik meg. A kutakat átlagosan 4 ezer méterre fúrják, s egy kút átlagosan 30-40 millió dollárba kerül a teljes beruházást nézve. Az iparági tapasztalatok szerint 7 kutatófúrásból átlagosan egy sikeres. A Molnak az Akri-Bijeel blokkban már az első kutatófúrása sikeres volt.

A blokkban az idén márciusban megkezdték a második, a Bekhme-1 kutatófúrás lemélyítését, s a fúrás már elérte az 1.600 méteres mélységet.

Kurdisztában a magyar olajcég a fúrásokkal a Mol-csoporthoz tartozó horvát INA-Croscón keresztül tulajdonolt leányvállalatát, a Rotaryt bízta meg.

Az ügyvezető elmondta, a 35 főt foglalkoztató Kalegran még az idén újabb munkatársakat vesz fel, s így a létszám az év végére elérheti, meghaladhatja a 85-öt.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×