Először népautóból az olcsóbb modellekben is luxuselemeket kínáló világautóvá vált, mostanra viszont a ballasztjától szabadulni próbáló léghajóra kezd emlékeztetni a Volkswagen. A cég vezérigazgatója, Oliver Blume sokkoló hírrel állt hétfőn az alkalmazottak elé: a korábban már elfogadott 50 ezer fős leépítés mellett további 50 ezer dolgozótól kell megválni világszerte.

Európa legnagyobb autógyártója azért került lépéskényszerbe, mert súlyosan érintették Donald Trump védővámjai, az elektromos kocsikból származó profit visszaesése és legfőképp a kínai gyártókkal a fontos kínai és az európai piacon is folytatott verseny.

Az extra leépítési tervekről szóló belső feljegyzés az AFP hírügynökséghez jutott el. Eszerint Blume közölte a dolgozókkal: „most kell lépni, hatékonyabbnak, erősebbnek kell lenni és egyszerűbbé válni. Csökkenteni kell a költségeinket” – írta.

A vezérigazgató állítása szerint a Volkswagen költségei 20 százalékkal magasabbak a versenytársakéinál. A legnagyobb költség a munkaerő, és az „elméleti számítás után, arra alapozva, hogy nem változik a munkaerő ára, ez 50 ezer állás elvesztését eredményezné” – fogalmazott.

Ezek az állások a Volkswagen globális dolgozói létszámát csökkentenék, miközben Németországban már folyik a befolyásos hazai szakszervezetekkel két éve kialkudott 50 ezres leépítés.

A 100 ezer állás elvesztése az autóipar legbrutálisabb elbocsátási hullámát jelentheti, amire még eddig nem volt példa. Az anyacég ezzel párhuzamosan arra készül, hogy felére csökkenti a különböző márkanevek alatt fogalmazott modelljei számát, és négy németországi gyár bezárása is szóba került. További lépés az, hogy 75 százalékkal csökkentik az alkatrészek sokféleségét, azaz több modellben ugyanazok az elemek köszönnek majd vissza. Vannak kommentátorok, akik szerint fel kéne darabolni a céget, önálló vállalattá tenni az Audit, a Porschét és a Skodát, és hagyni, hogy megpróbáljanak túlélni a piacon.

Hiába vázolja fel sürgetőként a helyzetet a menedzsment, mivel a német rendszerben a dolgozói képviselőké a felügyelőbizottság szavazatainak a fele, és a terv a szakszervezetek kemény ellenállásába ütközhet.

Az érdekképviseleteket az is feldühítette, hogy a cégfőnök nem kommentálta a médiában keringő híreket, amelyek felzaklatták a dolgozókat.

Már a korábbi takarékossági kezdeményezéseket is nehezen nyelték le, ám most Arno Antiltz, a cég pénzügyi igazgatója azzal állt elő, hogy „az eddig betervezett költséghatékonysági programok nem elegendőek a jelenlegi gazdasági és geopolitikai helyzetben”.

Míg az emberek az állásukat féltik, addig a cég horizontján gyülekeznek a viharfellegek. Az elmúlt 5 évben 66 százalékot esett a Volkswagen-papírok árfolyama és az 1200 milliárd dolláros Teslához képest mindössze 40 milliárdos a cégcsoport értéke. Az elmúlt negyedévben világszinten 9 százalékkal estek az eladások, a kiemelt kínai piacon viszont 30 százalékkal, miközben a helyi BYD eredményesen csábítja el a vevőket. Az olcsó orosz gáz eltűnése pedig, azzal a német kormányzati döntéssel, hogy feladják az atomenergiát, szintén felpumpálta a költségeket.

Alapvető változás kell, aminek része az autók gyártási költségeinek csökkentése, a gyárak hatékonyságának növelése, a technológiai fejlesztés gyorsítása és a döntéshozatal egyszerűsítése. Azaz, a szakmunkások, de a középvezetők létszámának megnyirbálása.

Egyes kommentátorok szerint azonban a 100 ezres szám említése tárgyalási taktika lehet a Volkswagen vezetői részéről, és végül alacsonyabb létszámleépítést fogadhatnak el.