A négy évig óta tartó parlamenti vita végén a képviselők a társadalmi javaslatot 291 szavazattal 241 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el.

Egy év alatt negyedszer szavazott a nemzetgyűlés a számtalanszor módosított végleges változatról, amelyet a jobboldali szenátus korábban háromszor elutasított. A végső szót azonban az alsóház mondta ki.

A „halálba segítéshez való jog” fogalmát létrehozó törvényjavaslatot a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron köztársasági elnök második ötéves ciklusa legnagyobb társadalmi reformjaként tartják számon. Az államfő régóta ígéri, hogy megváltoztatja a jogszabályokat ezen a területen.

„2022-ben vállaltam, hogy megnyitom ezt az utat a franciákkal. Komolyan, alázattal és a demokráciánk teljes tiszteletben tartásával ezt a kötekezettségvállalást betartottuk” – írta az államfő az X-en, megköszönve a parlamenti képviselőknek a "konstruktív és tiszteletteljes vitát".

„Ez egy jelentős szöveg Köztársaságunk számára (...) amelyet honfitársaink régóta vártak” – mondta újságíróknak Yaël Braun-Pivet, a nemzegyűlés elnöke.

Bár a baloldali pártok és az elnöki párt képviselői többségében igennel, a jobboldaliak pedig nemmel szavaztak, mindkét oldal szabad kezet adott tagjainak a szavazásban, amely lelkiismereti kérdéseket is érint.

A törvénytervezetben megszabott feltételek nagyon szigorúak: a halálba segítést csakis francia állampolgárságú vagy Franciaországban tartózkodási engedéllyel rendelkező nagykorú betegeknek engedélyezhetik, akik képesek egyértelműen kifejezni akaratukat, és nem enyhíthető vagy elviselhetetlen állandó fizikai fájdalmakkal küzdenek súlyos vagy gyógyíthatatlan betegség következtében, amely életveszélyes vagy végső fázisban tart.

A javaslatban eredetileg „fizikai vagy lelki” szenvedés szerepelt, de a kormány kezdeményezésére a képviselők az utóbbit kivették a szövegből, úgy pontosítva, hogy „csak pszichológiai szenvedés semmilyen esetben sem jogosít fel a halálba segítésre”.

A szöveg azt is előírja, hogy

a beteg adja be önmagának a halálba segítő szert, kivéve, ha „fizikailag nem képes ezt megtenni”, ebben az esetben orvos vagy ápoló fogja megtenni.

Miután a beteg kéri a segítséget, két héten belül egy kijelölt orvoscsoport alkot kollektív véleményt, és ha támogatják a kérést, egy halálos anyagot írnak fel a betegnek, amelyet ő maga adhat be magának, illetve ha fizikailag képtelen rá, egy másik személy segítségét kérheti.

A szövegben az is szerepel, hogy minden egészségügyi dolgozó, aki nem kíván segítséget nyújtani a beteg halálba segítéséhez, megtagadhatja azt lelkiismereti okokra hivatkozva.

A törvényjavaslat jogalkotási útja még nem ért véget teljesen.

A szenátus elnökéhez, a jobboldai Gérard Larcherhez hasonlóan, Sébastien Lecornu miniszterelnök is bejelentette, hogy az Alkotmánytanácshoz fordul véleményezéséért a főként jobboldali aggályok miatt.

Az augusztus 15. körül várható döntésben az alkotmánybíróknak elsősorban azt kell megmondaniuk, hogy bizonyos záradékok, mint például a halálba segítéshez való orvosi beleegyezés után a betegeknek biztosított minimális kétnapos gondolkodási idő összhangban áll-e a "„személyes szabadság és emberi méltóság elveivel” – közölte a miniszterelnök hivatal.

Ha a szöveget véglegesen elfogadják, Franciaország lesz a nyolcadik európai ország, amely legalizálja az eutanáziát.

Franciaországban a betegek halálba segítése jelenleg illegálisnak számít, de egy 2016-os törvény lehetővé teszi a passzív eutanáziát a gyógyíthatatlan betegek esetében, ez a beteg haláláig tartó folyamatos mélyaltatást jelent.

A kérdés nagyon megosztó Franciaországban annak ellenére, hogy a felmérések szerint a társadalom több mint nyolcvan százaléka támogatja a javaslat elfogadását.