A Stockholmi Békekutató Intézet szerint a tavalyi évben Európában növekedett legnagyobb mértékben a védelmi kiadások értéke. A számok nyelvén: tavaly 14 százalékkal emelkedtek Európa védelmi kiadásai, ez összegszerűen 864 milliárd dollár.

A növekmény az Egyesült Államokét is megelőzi, voltaképp

a II. világháború óta nem költött ennyit fegyverkezésre Európa;

ez a NATO-csúcson is téma volt.

Az InfoRádió megkeresésére Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője felidézte, Donald Trump régóta azt várta az európai szövetségesektől – és ezt hangoztatta is –, hogy fizessék közösen a NATO számláját, kiegyenlítettebben, mint eddig, annál is inkább, mivel egy közös védelmi szövetségről van szó. A kritikának szerinte egyébként részben volt is alapja, mert ha megnézzük a védelmi kiadások megoszlását, valóban

az Egyesült Államok volt az, amely a pénz 70-80 százalékát korábban beletette, és képességekkel is sokkal jobban hozzájárult a NATO-hoz.

Ez a helyzet egyenlítődik most ki lassan, ennélfogva a legutóbbi, ankarai NATO-csúcson már csendesebb is volt e tárgyban Donald Trump Nagy Dávid szerint.

Az európai ráfordítás növekedése most:

• a tagállami GDP 3,5+1,5 százalékát költik védelemre, ebből
• 3,5 százalék tisztán védelmi kiadás
• 1,5 százalék pedig védelmi jellegű kiadás, ami kettős felhasználású (útfelújítás, hídépítés, infrastrukturális beruházás).

Az elköteleződésből egyébként Spanyolország kibújt, jegyezte meg az elemző.

Hangsúlyozta: maga a fegyverkezés és főleg a stratégiai jellegű fegyverrendszerek beszerzése, építése, vagyis a stratégiai autonómia elérése nem egy-két évben mérhető, 5-7-10 évet is fel fog emészteni.

„Ebben a tekintetben Európa még nagyon az elején jár a folyamatnak, sok tekintetben nincs is meg a képessége, hogy olyan eszközöket építsen, mint például stratégiai mélységű légvédelem vagy például olyan vadászgéppark F35-ösökből, ami az Egyesült Államoknak megvan” – ecsetelte Nagy Dávid.

Hozzátette:

a teljes kontinensre kiterjedő nukleáris védőernyő sincs, amit szintén az USA biztosít,

így hiába hangoztatja Európa a stratégiai autonómiát, önmagát még bőven nem tudja megvédeni amerikai segítség nélkül.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.