Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

KSH: a használt lakások ára kissé, az újaké jobban csökkent tavaly

A használt lakásárak csökkenése Magyarországon tavaly már lassult, alig érte el a 2 százalékot, az új lakások árának visszaesése azonban éppen 2010-re gyorsult, elérte a 6 százalékot a megelőző évi 1,6 százalék után; a lakáspiaci forgalom a tavalyelőtti nagy visszaesés után is tovább mérséklődött tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Mindkét részpiacon több mint 7 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak 2010-ben, mint 2008-ban, a 2007-es bázisévhez viszonyítva pedig több mint 5 százalékkal értek kevesebbet a lakások.

A lakáspiaci forgalomba kerülő lakások aránya 2007 óta 4,5 százalékról 1,9 százalékra esett vissza. 2010-ben a 3.151 magyarországi település közül 275-ben egyáltalán nem adtak el lakást, további ezer településen csak 1-3 értékesítésről tud a KSH. Az új lakások fajlagos árának országos átlaga 2010-ben 276, Budapesten 351 ezer forint volt négyzetméterenként.

A teljes lakásforgalom 2009-ben a 2007. évinek kevesebb, mint a fele volt. A 2010-ben eladott lakások adatainak összesítése még nem teljes, de a lakáspiaci forgalom várhatóan az összes tranzakció ismertté válása után sem éri el a 2009. évi szintet. Különösen nagy az új lakások értékesítésének visszaesése: 2010-re vonatkozóan eddig alig több mint 4.000 eladott új lakás adatai ismertek.

Az eladott lakások száma negyedévenként számottevő ingadozásokat mutat, ezek részben szezonális, részben szabályozási okokhoz köthetők. Mind a használt, mind az új lakások forgalmában átmeneti megugrást eredményezett, hogy 2009 második negyedévében a lakásépítési támogatás megszűnése miatt előrehoztak vásárlásokat. 2010 első negyedévében a használtlakás-forgalomban kisebb növekedést okozott az illetékszabályok változása, amely miatt a nagyobb értékű lakások tulajdonosai 2010-re halasztották a szerződések megkötését. Ezt követően a használt lakások eladása valamivel 20 ezer fölött stabilizálódott, és csak az év végén látszik újabb - egyelőre bizonytalan mértékű - forgalomcsökkenés. A végleges, negyedik negyedévi adat még magasabb lesz, de 20 ezer alatt várható - jegyzi meg a KSH.

Az új lakások száma 2009. második negyedéve óta - amikor több mint 4 ezer lakást értékesítettek - alig haladja meg, vagy el sem éri negyedévente az ezret.

A településnagyság szerint felfelé haladva a lakásforgalom a 10 ezer lakosnál nagyobb településeknél kezd emelkedni, és egészen a 100 ezer feletti lélekszámú városokig növekvő arányú - 2010-ben ezekben a városokban a lakások 2,5 százaléka cserélt gazdát. A nagyvárosok rangsorát e tekintetben Győr vezeti (3 százalék), majd Nyíregyháza, Debrecen, Szeged és Pécs következik 2,5 százalékos aránnyal. 2010-ben a nagyvárosok közül Miskolcon volt a legalacsonyabb a lakáspiac forgalma (1,5 százalék).

Budapesten 2010-ben némileg alacsonyabb, 2,2 százalék volt az eladott lakások aránya a teljes lakásállományhoz képest. Ezen belül a XI. kerületben elérte, a IX. kerületben meg is haladta a forgalom a 3 százalékot, míg a XVI, a XVII. és a XXIII. kerületben a 1,5 százalékot sem érte el.

A piacra kerülő használt lakások átlagos ára 2009-hez képest kissé nőtt, 10,1-ről 10,3 millió forintra. A fajlagos ár minimális mértékben, 153-ról 154 ezer forintra emelkedett négyzetméterenként.

A 100 ezer fölötti városok települési átlagárak szerinti rangsorát Székesfehérvár és Győr vezeti (11,7 illetve 11,4 millió forint), és ezúttal is Miskolc zárja a sort, jelentősen elmaradva a többi nagyvárostól (7,5 millió forint). A fővárosi kerületek között a II. kerület áll az élen 28,9 millió forintos átlaggal, ezt követi a XII, az I. és az V. kerület (rendre 25,6; 21,6 és 21,5 millió forint). A legolcsóbb lakások a X. kerületben keltek el, átlagosan 9,1 millió forintért, ezt alig haladja meg a VIII. és a XXI. kerületi lakások ára (10,1 és 10,4 millió forint).

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×