Infostart.hu
eur:
354.97
usd:
304.99
bux:
132092.72
2026. május 27. szerda Hella

Ilyen plázát álmodnak maguknak a magyar vásárlók

Egy felmérés szerint a magyar fogyasztó azt tartja legfontosabbnak, hogy az ideális pláza alacsony, közepes és magas árfekvésű termékeket is áruljon, továbbá legyen közel és legyen könnyen megközelíthető - közölte a penzcentrum.hu. Érdekes azonban, hogy az európai fiatalok csupán huszonnégy százaléka, az idősebbeknek pedig harminc százaléka tudja pontosan, hova menjen vásárolni.

A kereskedőknek és az üzleteknek egyre nagyobb kihívásokkal kell megküzdeniük, és egyre inkább alkalmazkodniuk kell az európai fogyasztó elvárásaihoz. A Cetelem Körkép 2011 című felmérés szerint a vásárlási szokások változása, amely a válság hatására még inkább felerősödött, megfelelő visszhangra talál a kereskedők részéről, legyen szó akár hagyományos üzletláncokról, akar más, alternatív kereskedelmi csatornákról, például az internetről - közölte a Penzcentrum.hu.

Annak ellenére, hogy az európaiak az egyes kereskedők és üzletek közötti különbségekkel tisztában vannak, nem mutatkoznak különösebben hűségesnek. A fiatal ok csupán 24 százaléka, az idősebbeknek pedig 30 százaléka tudja pontosan, hova menjen vásárolni.

Milyen plázát akarunk?


A GfK Custom Research Bevásárlóközpont 2010. kutatás eredményeiből kiderül, hogy a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az ideális üzletház alacsony, közepes és magas árfekvésű termékeket is áruljon, továbbá legyen közel és legyen könnyen megközelíthető. Ezt a két legfontosabb elemet a válaszadók mintegy 45 százaléka említette. További fontos szempontok a hosszú nyitva tartás, valamint a könnyű eligazodás, ezeket 38 illetve 31 százaléka említette a válaszadóknak.

A legfontosabb szempontok mellett, az előző évi adatokhoz képest jelentősen növekedett azok aránya, akik fontosnak tartják azt, hogy minden korosztály számára legyenek üzletek, hogy sok szolgáltatás (bank , posta) elérhető legyen illetve, hogy különleges, egyedi üzleteket is találhassunk. Még mindig fontos szerepet játszik a nagy alapterületű élelmiszerbolt, az ingyenes parkolás, valamint a szórakozási lehetőségek.

Kui János, a GfK szektormenedzsere nemrég egy háttérbeszélgetésen elmondta: jelenleg nincs több hely Budapesten új bevásárlóközpont építésére, a piac telítődött a már ismert fejlesztésekkel együtt, és maximum csak helyi központok fejlesztése lehet életképes.

Drámai átalakulás veszi kezdetét a kiskereskedelmi ingatlanok piacán - mondta Sipos Melinda, az ingatlan szaktanácsadó Jones Lang LaSalle kiskereskedelmi irodájának helyettes vezetője nemrég a Napi Gazdaság ingatlankonferenciáján.

A szakember szerint fontos, hogy a bevásárlóközpontok jól reagáljanak a fogyasztói igények alakulására, azaz például az e-kereskedelem és az IT-technológiák térnyerésére. A plázákban fontos lesz a szórakoztatás, ám nem a lerágott csontnak számító mozikra vagy bowlingpályákra kell gondolni, hanem olyan attrakciókra, amelyek Nyugat-Európában vagy az USA-ban már működnek. Sipos Melinda hozzátette: ilyen lehet például egy több ezer négyzetméteres gyerekjátszóház, vagy egy felnőtt kalandpark.

Idén Budapesten két új bevásárlóközpont nyílik: a belvárosi Váci1 és a kőbányai metróállomásnál található Köki Terminál.

Címlapról ajánljuk
Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Durva drágulások tapasztalhatók a BL-döntő miatt – Budapest felkészült

Budapest teljesen felkészülve várja a szombati Bajnokok Ligája döntőt – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a keddi kormányülés utáni szerdai sajtótájékoztatón. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az előző évek tapasztalatai alapján akár több tízmillió eurót is elkölthetnek a szurkolók egyetlen hétvégén a döntőnek otthont adó városban, ennek legnagyobb része azonban pár szektorban landol.

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Rejtett apróságok az áramszámlákon: mutatjuk, mit fizetünk valójában

Miért ennyi az annyi az áramszámlán? Sok vállalkozás számára ez nem egyszeri kérdés, hanem visszatérő tétel: a számlán megjelenő sorok és rövidítések mögött több szereplő, szabály és elszámolási logika áll. Milyen azonosítók, díjelemek és elszámolási módok jelennek meg a bizonylaton, és hogyan érdemes ezeket értelmezni? A magyarázatok alapját a hazai piaci gyakorlat és a kötelező tartalmi előírások adják, amelyek miatt több – első ránézésre nehezen értelmezhető – tétel is megjelenik a számlaképen. A kérdés különösen akkor éles, amikor kereskedőváltás, új szerződéskonstrukció, okosmérő vagy saját termelés (például naperőmű) kerül a rendszerbe. Az EnergyTalks új adásában végigmegyünk azon, hogy mit érdemes nézni, mit lehet ellenőrizni, és mi az, ami jellemzően nem a szolgáltató „egyedi döntése”, hanem szabályozott elem.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×