Jelentős kereslet- és árcsökkenés; a kisebb, olcsóbb ingatlanok iránti érdeklődés növekedése; a készpénzes vásárlók túlsúlyba kerülése - immár másfél éve ezek jellemzik a lakáspiacot. Az Otthon Centrum országos körképe a keresletben megmutatkozó válsághatásokat és azok regionális eltéréseit vizsgálta meg. A cég két év távlatában vizsgálta a változásokat: a 2008-as év első, még a válságtól nem sújtott felét vette alapul.

A kereslet két év alatt országos átlagban mintegy egyharmadával esett vissza: átlag alatti a csökkenés a válság által kevésbé érintett vevőkörrel jellemezhető budai kerületek (például II. és XII. kerületben csak 20 százalék), illetve a budai oldali agglomerációs területek (például Szentendrén és környékén 25 százalék) esetében.

A vidéki városok közül Győrött átlag alatti, 20-30 százalék közötti a mérséklődés. Kaposváron ugyanakkor 40-50, Tatabányán 35-40 százalék visszaesésről számol be a társaság. A forgalmi visszaesés területileg eltérő mértéke elsősorban az általános gazdasági helyzettel, a lakáskeresők fizetőképességével, megtakarításaival, a bankok hitelezési hajlandóságával, valamint az ingatlanállománnyal függ össze.

Nem csak a kereslet volumene csökkent jelentősen, de a piacon maradt lakásvásárlók finanszírozási arányai is nagymértékben átalakultak: míg 2008-ban országosan 30 százalék körüli volt azok aránya, akik vagy már meglévő hitel fedezetcseréjével, vagy teljes egészében készpénzből vettek lakást, addig idén az arányuk már eléri a 70 százalékot - közölte Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője.

A regionális eltérések megmaradtak: a II. és XII. kerületben, illetve Siófokon és környékén 90 százalék, ugyanakkor például a kelet-pesti agglomerációban csak 45-50 százalékot tesznek ki a készpénzes vevők. A különbség egyrészt a befektetési célú vásárlók arányából, a vevői kör összetételéből, illetve a település vagy terület banki kockázati besorolásából, így a hitelhez jutás lehetőségéből adódik - fejtette ki.

Az Otthon Centrum körképe szerint több paraméter mentén adták alább igényeiket a lakáskeresők: kisebb méret, alapterület, szobaszám, alacsonyabb ár, más típus (a sorház is lehetőség lett), vagy egyéb igények mellőzése (több fürdőszoba helyett egy).

Az Otthon Centrum összegyűjtötte azt is, hogy melyek azok az ingatlantípusok területenként, amelyek tulajdonosai a legnagyobb arányú értékvesztést könyvelhették el. Az áresés területenként igen változatos mértékű, 10 és 35 százalék közötti volt az elmúlt két év során. Leginkább a panellakások veszítettek értékükből, elsősorban az elavult gépészet, szigetelés és távfűtés miatt. A válsággal szemben kevésbé ellenállók általában a nagyméretű, a rossz környéken fekvő, a rossz állapotú, vagy belső elrendezésű lakások - mondta Valkó Dávid.

Az értékcsökkenést okozhatja emellett az a különleges piaci helyzet is, hogy egy-egy koncentrált területen, például vidéki panellakótelepeken megnőtt a kínálat a korábban minimális önerővel vásárolt lakásokból, amiktől most szabadulnának a tulajdonosok, lejjebb nyomva az árakat.

Az esetek nagy részében területenként vannak válságálló ingatlanok, melyek nominál értékben tartják árukat. Leginkább az újépítésű, vagy újszerű, néhány éves lakások jelentettek jó befektetést a válság előtt. Jellemző, hogy városi környezetben a központhoz közeli, kisebb lakások a leginkább válságállóak, egy külön kategóriát pedig a csekély kínálatú, ritka, kuriózum termékek képeznek; ilyenek például a jó fekvésű telkek, magas nívójú családi házak, vagy egy-egy területen ritkának számító új vagy újszerű ingatlanok - tette hozzá a vezető elemző.