Az idénre tervezett 25 790 milliárd forintos bruttó hazai termék után jövőre GDP 26 300 milliárd forintra csökken - derül ki a költségvetés tervezetéből. A GDP várható csökkenését továbbra is 0,9 százalékra teszi a PM, változatlan 4,1 százalékos inflációs index mellett.
Oszkó Péter pénzügyminiszter elmondta, hogy a takarékos - ám prioritásokat nem nélkülöző büdzsé - lehetővé teszi a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítést. Mivel a GDP-csökkenés miatt kieső bevételeket a kormány kiadások csökkentésével ellensúlyozza, így a jövő évi költségvetés nem lesz akadálya a majdani gazdasági növekedés beindulásának.
A korábban kommunikált 400 milliárd forinttal szemben a költségvetés kiadások 448 milliárd forinttal csökkenek: a MÁV támogatása az idei 190 milliárd forintról 150 milliárd forintra mérséklődik, a helyi önkormányzatok támogatása 85 milliárd forinttal mérséklődik.
A nyugdíjkiadásokon nyolcvan milliárd forintot spórol meg az állam - a 13. havi nyugdíj megszüntetésével, míg a lakástámogatási kiadások 48 milliárd forinttal 147 milliárd forintra csökkentik.
Az energiatámogatásokra fordított kiadások az idei 80 milliárd forintról 25 milliárd forintra csökkennek - ennek fedezetet az energiaszolgáltatók által fizetendő "Robin Hood" adó, míg a költségvetési szervek működéi kiadásain 140 milliárd forintot spórolnak.
A költségvetési szervek így 2186,4 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2010-ban, ami hat százalékkal mérséklődik. Az országgyűlés választások miatt az országgyűlés büdzséje 19 százalékkal emelkedik, de a fene nagy spórolásért felelős költségvetési tanács is 26 százalékkal több pénzt kap. Legjobban a köztársasági elnök hivatala és a KSH járt - az ő költségvetési támogatásuk 40 százalékot meghaladó mértékben.
A KSH jövőre népszámlálásra és gazdasági összeírásra készül, ez indokolja a többlettámogatást, ám a köztársasági elnök plusz 500 milliós támogatása és a Költségvetési tanács 300 millió forintos támogatása nehezen érhető.
Át kellett írni a Medián közvélemény-kutatási adatait, de van rá magyarázat