Korrekt volt a 2008-as költségvetést lezáró zárszámadási törvényjavaslat, egyértelmű javulás látható a korábbi évekhez képest - derült ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Az ÁSZ elnöke hangsúlyozta: csak pénzügyi, könyvvizsgálói szempontból vizsgálták a zárszámadást, ez nem gazdaságpolitikai minősítés.

Elszámolás technikai szempontból korrekt, megfelel rendeletetésének a 2008-as zárszámadási törvényjavaslat - mondta az Állami Számvevőszék jelentését ismertetve a szervezet elnöke.

Kovács Árpád hangsúlyozta: bár van néhány korlátozó megjegyzés, a főbb állami szervek, mint például az APEH, a VPOP, a kincstár vagy az államadósság kezelő működése megfelel a nemzetközi színvonalnak. Az elnök elmondta azt is, hogy visszatérő probléma az általános tartalék felhasználása, mert itt a döntések nem kellően megalapozottak.

A számvevőszéki jelentés szerint az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya a GDP arányában 3,4 százalék volt 2008-ban, ami egynegyedével alacsonyabb a 4,5 százalékos előirányzatnál. A jelentés megállapította, hogy a központi költségvetés bevételeinek háromnegyedét, több mint 6200 milliárd forintot, az APEH és a VPOP felelősségi körébe tartozó adónemek tették ki.

Kovács Árpád kiemelte, hogy az adózók központi költségvetés felé fennálló tartozása 2008-ban 330 milliárd forinttal nőtt, és meghaladja az 1400 milliárdot, ez az összeg több mint másfélszerese az államháztartás, illetve a központi költségvetés hiányának. Ugyanakkor ennek a hátralékállománynak a kétharmada az adóhatóság kimutatása szerint behajthatatlan.

Az Állami Számvevőszék elnöke megjegyezte: az európai uniós források jóval meghaladták a teljesített hazai befizetési kötelezettséget, a 600 milliárd forintos uniós forrással szemben 200 milliárd forint feletti a magyar állam befizetése a közös kasszába. A jelentés szól a 4-es metró beruházásainak problémáiról is. Eszerint az építés költségvetési támogatása 2008-ban több mint két és félszerese a tervezettnek, és erősebb állami kontrollt tart szükségesnek.

MNV: a "próba éve volt

Az állami vagyon kezelésére létrehozott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. éve az első "próba" év volt - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Hozzátette: már korábban felhívták a figyelmet a 2007-ben elfogadott vagyontörvény és a kapcsolódó jogszabályok pontatlanságaira. A szabályozások rendezetlensége kihatott a végrehajtás folyamatára is - mondta Kovács Árpád.

Az ÁSZ elsősorban a vagyonkezelés új rendszerét vizsgálta a törvénynek való megfelelés szempontjából. Különösen az állami ingatlanok és földvagyon kezelésére koncentrált a vizsgálat - magyarázta az elnök. Hozzáfűzte: ugyanakkor az állami társasági tulajdon nyilvántartása 2008-ban sem naturáliában, sem értékben nem tükrözte a tényleges állapotokat. Úgy fogalmazott: a hibák alapján nem lehet megbecsülni azt, hogy mekkora kár érte a magyar államot, hiszen számos döntés eredménye, vagy eredménytelensége csak később mutatkozik meg.

Kiemelte azt, hogy egyes ingatlanok értékesítése nem átlátható pályáztatással történt és példaként a moszkvai Magyar Képviselet ingatlanának értékesítését hozta fel, amelynek során három különböző adásvételi szerződés született.

Az ÁSZ elnöke közölte: a pénzügyminiszter figyelmébe ajánlotta a koherenciazavarok megszüntetését, a joghézagok kiküszöbölését, a hatáskörök egyértelművé tételét és egyes konkrét esetek felülvizsgálatát.

A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnökénél az ÁSZ azt szorgalmazza, hogy teremtsék meg a számon kérhetőség feltételeit és a következetes érdekeltségi rendszert az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával és értékesítésével kapcsolatban.

Az ÁSZ az MNV Zrt. vezérigazgatójának - a pénzügyminiszter és az NVT elnökének útján - javaslatokat fogalmazott meg olyan hiányosságok felszámolására, amelyek eddig a vagyontörvény célkitűzései ellen hatottak.

Kovács Árpád megjegyezte, hogy azokban az ügyekben nem vizsgálták a személyi felelősség kérdését, amelyekben az ügyészi szervek már vizsgálódnak. Ezért új feljelentést az ÁSZ nem tett, de a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával segíti az ügyészi szervek munkáját. Az elnök példaként a Bábolna Ménesbirtok Kft. működésével, a Kerteskői Gazdaság értékesítésével és a King's City beruházással kapcsolatos, sukorói ingatlancserét említette.