Megosztja a magyarországi pénzvilág meghatározó szereplőit Surányi György javaslata, hogy a bankok alacsony kamatozású középtávú hitelekkel segíthetnék a vállalkozásokat; ehhez áttételesen a jegybank biztosítaná a fedezetet.

A CIB bank jelenlegi és a jegybank egykori elnöke vasárnap a köztévében azt mondta: "A jegybank alapkamatát ma valószínűleg nem lehet csökkenteni. Emellett viszont a költségvetés és a jegybank összjátékának eredményeként lehetőség volna arra, hogy olyan középlejáratú, alacsony kamatozású, a kis-, közép-, és nagyvállalatok beruházásait, tartós forgóeszköz finanszírozását segítő forrást bocsásson rendelkezésre a jegybank egy fejlesztési intézeten keresztül, amely öt-, hat-, legfeljebb hétszázalékos forintkamat-szint mellett közép lejáratú forrást adna".

Minderre Simor András, a jegybank elnöke hétfőn egy sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy ha a jegybanki alapkamat nem csökkenthető, akkor nehezen tudja elképzelni, hogyan tud az MNB olcsó kamatozású pénzeket teremteni a gazdaság számára.

Hozzátette ha az MNB például 6,5 százalékos kedvezményes kamatozású hitelt nyújtana a bankoknak, akkor egy vállalkozás ezen a kamaton felvenné a hitelt, miközben 10-12 százalékos kamatra elhelyezné megtakarításait, amit a bankjának refinanszíroznia kellene a nemzeti banknál, így kettős kamatrendszer alakulna ki.

Ez utóbbiban a nemzeti bank elnökével Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára is egyetértett: "Nem látom igazából át, ez hogyan működhetne úgy, hogy ne sérüljön egy közgazdasági elv, például az, hogy egy árunak egy piacon csak egy ára lehet, nem pedig kettő: a pénznek nem lehet magasabb ára, ha a nemzeti bank akcióján keresztül jut hozzá és csak úgy besétál az ügyfél" - fogalmazott.

Bod Péter Ákos hozzátette: a javaslat kapcsán a többi között az is kérdés, hogyan választják ki a kedvezményezett cégeket, illetve nem szül-e ez korrupciót.

A Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára szerint egyébként a gazdasági növekedést visszafogó magas kamatszint egy-két hónapon belül felszívódhat, hiszen a bankok sem akarják elveszteni ügyfeleiket, és a jelenlegi 9,5 százalékos alapkamat csökkentése nélkül is csökkenhetnének a - tavalyihoz is képest magas - kereskedelmi kamatrések.

A Világgazdaságnak nyilatkozó Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója szerint jelenleg semmi érdemit nem lehet tenni a gazdaság élénkítéséért, idő kell hozzá, hogy újraépüljön a bizalom.