Kaderják Péter az energiahordozókról tartott előadásában úgy vélte: a legfontosabb feladat a gáz kapcsán az orosz függőség csökkentése. Ebben szerinte kulcsfontosságú a gázhálózat orosz központból kiinduló sugaras szerkezetének átalakítása, a vezetékek ugyanis nem kapcsolódnak egymáshoz.

Jobb szerkezetű ennél az európai áramhálózat, amely a kilencvenes évektől folyamatosan épült ki, így ma már nem jelent gondot, hogy ellátási nehézségek esetén egyik ország azonnal segítséget nyújtson a másiknak. Ez megbízhatóvá és stabillá tette a rendszert - fejtette ki.

Kaderják Péter előadásában szólt arról, hogy kettősség jellemzi Európa nyugati és keleti felét a gáz beszerzése szempontjából is. Az előbbiek ugyanis több forrásból szerzik a szükségletük kielégítéséhez elegendő mennyiséget, így például Németország norvég, holland, algériai és olasz gázt használ, sőt van saját kitermelése is, ezzel versenyez az orosz gáz az ottani piacon.

Kaderják Péter emlékeztetett, hogy az európai piacot jelentős gázkészletek veszik körbe, ilyen Algéria, Líbia, Egyiptom, Irak, Irán területe, a Kaszpi-tenger környéke és Türkmenisztán, de ezek nem mindegyikéhez van közvetlen vezeték. Az adottságaik nagyon jók, és nincsenek messzebb, mint egyes orosz lelőhelyek. Nyilvánvaló azonban, hogy Oroszországnak nem érdeke, hogy Európa összekapcsolódjon például az azerbajdzsáni területtel - jegyezte meg.

A közép-kelet-európai régióban az orosz gáz monopol helyzetben van, így fordulhat elő, hogy a januárihoz hasonló gázvita komoly problémákat okoz - mondta Kaderják Péter.

Kaderják Péter a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos kérdésre elmondta: ma a paksihoz hasonló erőmű megépítése 3-4 szerese például a négyes metró beruházásnak. Ilyen gazdasági helyzetben hiába tartják olcsónak az atomenergiát, amelynél csak a fűtőanyagot kell fizetni, szerinte egy atomerőmű megépítése most nem reális terv.