A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megállapította, hogy tavaly október 10-én a 2023/A jelű magyar államkötvény másodlagos piacán jelentősen megemelkedett a hozam. Ennek oka az volt, hogy a HSBC Bank plc aznap az államkötvényre vonatkozóan alacsony árfolyamon és magas hozammal nagy mennyiségű eladási ajánlatot regisztrált a nem szabályozott (OTC) piac kereskedési rendszerébe más piaci szereplők által tett vételi ajánlatokra. Az értékpapírt az elszámolási határidőn túl szállította le, az ügyletkötés időpontjában nem rendelkezett az eladott mennyiséggel - tájékoztatta az InfoRádiót a szervezet szóvivője.

A HSBC azzal magyarázta a kötést, hogy a 2020/A államkötvényben akkor fennálló saját pozíciójának kockázatait kívánta csökkenteni - tette hozzá Binder István.

A szóvivő megjegyezte: a tőkepiaci törvény alapján piacbefolyásolásnak minősül minden olyan ügylet megkötése - illetve az ügyletkötésre adott megbízás -, amely hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, adhat a pénzügyi eszköz keresleti, kínálati viszonyairól, vagy árfolyamáról.

Binder István hangsúlyozta: a piacbefolyásolásnak nem tényállási eleme, hogy ténylegesen meg is valósuljon; a jogszabály nem az eredményt, hanem az arra alkalmas magatartást tiltja.

Súlyosbító körülménynek számított, hogy az ügyletkötésre egy, a magyar pénz- és tőkepiac számára különösen érzékeny időszakban került sor. Enyhítő körülménynek minősült ugyanakkor, hogy a HSBC Bank cselekményével veszteséget realizált - közölte a PSZÁF szóvivője.

A nyolcvanmillió forintos bírság összege a bírságkeret négyötödének felel meg - fűzte hozzá Binder István.