Izland prosperitása egyebek között a globális bankrendszer csalóka alapjain nyugodott. Magyarország érzékenysége ezzel szemben a szerkezeti reformok elmulasztásának és a nagy államadósságoknak a következménye, írta a lap.

A reformok részben azért torpantak meg, mert a magyarok változatlan érzelemmel ragaszkodnak a jóléti államhoz, írta a Süddeutsche Zeitung. A szociális juttatások Európában egyedülállónak számítanak, az infláció és a lefékeződött gazdasági növekedés azonban viszonylagossá teszi azokat. Eddig egyetlen politikusnak sem volt bátorsága változtatni a helyzeten.

A lefékeződés másik oka a lap szerint Gyurcsány Ferenc hitelképességének problémája. A neoliberális szocialista szerkezetében akarta megváltoztatni Magyarországot, 2006-ban azonban "végzetes módon" nyilvánosságra került egy titkos beszéd, amelyben Gyurcsány beismerte, hogy a választási kampány során hazudott a lakosságnak az állami pénzügyek helyzetéről, emlékeztetett a Süddeutsche Zeitung.

A beismeréssel azonban Gyurcsány valójában az egész politikai osztálynak a gulyáskommunista jóléti államba vetett hamis hitére is figyelmeztetett, írta a lap. Ha a Magyarországon mégis az izlandi állapotok következnének be, az abból is fakadhat, hogy Gyurcsány "hazugságbeszédét" nem értették meg, hangsúlyozta a Süddeutsche Zeitung.

A kommentár mellett a liberális német napilap külön tudósításban is foglalkozott a magyarországi helyzettel. A tudósítás alcímében a lap megállapította: miközben az Európai Központi Bank segítséget ígért, a hitelminősítő intézetek szigorúbban figyelnek, és ez elbizonytalanítja az országot. Mindezzel kapcsolatban a lap rámutatott: válságos időkben a segélyajánlatok nem feltétlenül jelentenek vigaszt, akár további félelmeket kelthetnek.

Szükségtelen volt segítséget kérni az IMF-től?

A legzavaróbb jelet az újság szerint a brit Financial Times azon állítása jelentette, amely szerint Magyarország a következő Izland.

A "hirtelen pánikhangulattal" kapcsolatban a lap úgy vélte: nemcsak a magyar ellenzéki sajtó, de londoni elemzők is azt állítják, hogy Magyarország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett segélykérésével szükségtelenül hívta fel magára a figyelmet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanakkor ezt a lépést egyfajta nyugtató pirulának szánta, írta a tudósító. Az, hogy az IMF készen áll a segítségnyújtásra, bizonyítja, hogy "Magyarország a válság elleni harcban nincs egyedül", idézte a lap a kormányfőt, hozzátéve azt is, hogy Gyurcsány szerint természetesen csak segélykérésről volt szó, éppen azért, hogy "soha ne kelljen azt igénybe venni".

A tudósítás részletesen beszámolt a pénzügyi gondokról, a magas államadósságról, a várható lakossági hitelnyújtási nehézségekről és a magyar gazdaság szerkezeti problémáiról. E válságos napokban a "legjobb hírnek" azt nevezte, hogy a Daimler "a legnagyobb határozottsággal" cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a pénzügyi válság miatt elhalasztaná kecskeméti beruházási terveit.

"Magyarország távol van attól, hogy Izland legyen", állapította meg a lap, hozzátéve ugyanakkor: tény, hogy az ország a magas államadósság és különleges gazdasági szerkezete miatt másoknál érzékenyebb a globális válságjelenségekre.