Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Csehországban sem tudni, mikor lesz euró

Bizonytalanná vált az euró csehországi bevezetésének céldátuma, Mirek Topolánek kormánya ugyanis ellenzi az európai pénznem gyors bevezetését.

A cseh pénzügyminisztérium a jobbközép kormány és a központi bank nyomására feladta azokat a terveit, hogy 2012-t nevezze meg az euróövezethez való csatlakozás céldátumaként.

A pénzügyminisztérium szóvivője szerint az euró bevezetésének stratégiai tervében már nem szerepel ilyen dátum.

A kormány várhatóan még ezen a héten megvitatja az euróbevezetés stratégiájának új koncepcióját, amelyben nem szerepelnek konkrét határidők.

A pénzügyi tárca ezzel engedett a kormányfő és a jegybank nyomásának, ugyanis a céldátum időpontjának kitűzésével Miroslav Kalousek pénzügyminiszter kisebbségben volt a kormányban, és már a múlt héten jelezte: amennyiben nem kap támogatást, eláll tervétől.

Mirek Topolánek miniszterelnök mindig is ellenezte az időpont kitűzését, és ebben támogatta őt a Cseh Nemzeti Bank, és számos gazdasági szakértő is.

Topolánek többször is úgy nyilatkozott: az országnak először végre kell hajtania a fiskális politika, az egészségügy és a nyugdíjrendszer átfogó reformját, és csak aztán dönthet arról, mikor lesz legelőnyösebb belépnie az euróövezetbe.

A kormánynak a múlt héten sikerült elfogadtatnia a parlamentben a közkiadások reformját, amelynek célja a költségvetési hiány lefaragása: a deficit idén 4 százalékos, a jövőre azonban már csak 3,2 százalékosra, számítanak az elemzők, 2010-re pedig pedig 2,5 százalékos hiányt irányozz elő a kormány gazdasági stratégiai terve.

Korábban a cseh kormány 2010-re tervezte az euró bevezetését, de erről már tavaly lemondott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×