A budapesti City Center épületéről készült színes fotó mellett az olvasható, hogy a munkavállalóknak az idén a különböző illeték-, adó-, valamint áremelések következtében 10 százalékos bevételcsökkenéssel kell számolniuk.

A Süddeutsche Zeitung emlékeztet arra, hogy Magyarország a rendszerváltás óta egyszer már a tönk szélére jutott, ezért az 1994-ben hatalomra került Horn-kormánynak csak drasztikus megszorító intézkedésekkel sikerült az államháztartást rendbehozni.

Tavaly azonban már ismét Magyarországon volt uniós átlagban a legrosszabb a költségvetés, amiről sokan csak azután értesültek, hogy az ősszel nyilvánosságra került a miniszterelnök zártkörben elhangzott beszéde, amelyben beismerte, hogy a lakosságot nem a tényeknek megfelelően tájékoztatta a reformok égető voltáról.

A Süddeutsche Zeitung közel fél oldalas cikkében rámutat arra, hogy a magyar gazdaság növekedése ebben az évben jó, ha eléri a 2,5 százalékot, ami messze elmarad a térség többi államában tapasztalt konjunktúra mögött.

A munkanélküliség is 7-ről 8 százalékra emelkedett. Görögország mellett a magyar államapparátus létszáma a legmagasabb az Európai Unióban, következésképpen elodázhatatlan a közszolgálati alkalmazottak tömeges elbocsátása.

A müncheni napilap hétvégi száma Magyarországgal foglalkozó elemzésében kitér az alighanem legvitatottabb témára, az egészségügyi reformra is, idézve egy pesti viccet, amely szerint a kormány a kórházak leépítésével egyidőben a temetők számának növelését tervezi.

A cikkíró ezzel kapcsolatban utal arra, hogy az egészségügyi kiadások közel felét a kórházak üzemeltetése nyeli el, ezért törekszik a kormány a kórházak és klinikák számának csökkentésére.

A Süddeutsche Zeitung ennyi negatív megállapítás után rámutat azonban arra is, hogy a külföldi óriásberuházók számára Magyarország változatlanul vonzó.

Példaként a távol-keleti Samsung, valamint az osztrák Strabag nemrég aláírt szándéknyilatkozatát idézi, amelyben a két cég milliárdos beruházásokra tett ígéretet.