Az eljárásokat azon a címen kezdeményezték, hogy az Európai Unió 2004-es bővítését követően a magyar vállalatok nem tettek eleget a német fél azon feltételeinek, hogy árbevételük legalább egynegyedét Magyarországon termeljék meg.

A magyar cégek védelmében tavaly alakult munkacsoport vezetője, Tóth Boldizsár ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a német fél által támasztott követeléseket pontosan sohasem határozták meg, erről írásos jogszabály nem született, így az akciók is önkényesek voltak.

Utalt azonban arra is, hogy az építőiparban és néhány más ágazatban a derogáció értelmében egyelőre nem érvényesül a szolgáltatások szabad áramlása az Európai Unióban, ezért ezekben a szakmákban a magyar cégek csak a korábban kötött államközi megállapodások értelmében vállalhatnak megbízatást Németországban.

A munkacsoport szeretné elérni, hogy az üggyel foglalkozó magyar-német kormányközi bizottság hatékonyabb támogatást nyújtson azon cégeknek, amelyek ellen még folyik az eljárás Németországban.

A már felmentett vállalatok közül többen már újabb szerződéseket kötöttek német partnerekkel, illetve kártérítési pert indítottak az elszenvedett jogtiprások miatt.