Uniós csatlakozásunk idején három ország, Nagy-Britannia, Írország és Svédország engedélyezte korlátozás nélkül a szabad munkavállalást, hozzájuk a múlt héten csatlakozott Spanyolország, Portugália, Finnország - és hosszas huzavona után - Görögország is.

A magyar munkavállalók számára legérdekesebb két piac - Ausztria és Németország - azonban továbbra is jórészt zárva marad.

Ausztria még legalább három évig fenntartja a korlátozásokat, ami a magyarok számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy a két ország egyezményben határozza meg, hányan dolgozhatnak a másik országban.

Az egyezmény idén 2.200 ingázót és 1.800 gyakornokot engedélyez. Hasonló a helyzet Németországban is, ahol 3.801 fő és további 2.000 gyakornok dolgozhat idén.

Olaszország - ahol szintén kvótát állapítottak meg az új tagállamokból érkező munkavállalók számára - május 1-jétől több mint duplájára emeli a kiadható engedélyek számát, bár ennek úgy tűnik, egyelőre nincs különösebb jelentősége.

Az új kvóta 175.000, de a tavalyi 75 ezres kvótát sem töltötték ki az új tagországokból érkező munkavállalók.

Néhány további uniós ország - így a Benelux országok és Franciaország - elvileg fenntartja a tilalmat, de bizonyos szakmák számára könnyíti a munkavállalási feltételeket vagy teljesen meg is nyitja az utat bizonyos szakmák számára.

Ez két szempontból is jó az illető országoknak: egyrészt be tudják tölteni az állásokat olyan hiányterületeken, mint az építőipar, vendéglátás vagy egészségügy, másrészt az immár hivatalosan dolgozó kelet-európaiak adóznak is, amit eddig feketén dolgozva természetesen nem tettek, nem is tehettek meg.

Elemzők szerint egyébként a tilalmat vagy korlátozásokat fenntartó országokban a munkaadók szinte egységesen követelik a szabad munkaerő-áramlás engedélyezését, és csak idő kérdése, hogy az egyéb politikai szempontokhoz képest mikorra kerül túlsúlyba ez az igény.

A bővítési szerződés szerint a régi tagországok legkésőbb 2011-re teljesen meg kell, hogy nyissák munkaerőpiacukat a 2004-ben csatlakozott országok előtt.