A tájékoztatás hiányosságait, a lassú ügyintézést, az ügyfeleket terhelő költségek mértékét teszik szóvá a legtöbben a bankok és pénzintézetek tevékenységével kapcsolatban - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) eljuttatott panaszokból.

A most elkészült összesítésből kiderül, hogy tavaly az utolsó negyedévben 56 százalékkal több beadvány érkezett a felügyelethez, mint egy évvel korábban.

Továbbra is sokan panaszkodnak a hitelszerződésekre. Az már kérdéses, hogy okkal vagy ok nélkül. Gyakran ugyanis az derül ki az ellenőrzések után, hogy az ügyfelek nem számolnak a változó kamatozásból eredő következményekkel, vagy éppen a törlesztő részletek mértékét nehezményezik.

Sokallják a hitelbírálat költségeit

Sokan kifogásolják az előtörlesztéssel járó többletköltségeket, az azokra vonatkozó előzetes tájékoztatás elmaradását, az állami támogatás igénybevételének és az áfa visszaigénylésének körülményességét. Mások a hitelbírálat költségeit sokallják, esetleg hiányolják az elutasítás indoklását.

A szóbeli tájékoztatás hiánya általában nem bizonyítható, és az esetek döntő részében az ügyfelek a szerződési feltételek előzetes megismerését aláírásukkal "igazolják".

Nagyon sok panasz érkezik a felügyelethez a lakáshitelekkel kapcsolatban. Erről Binder István, a PSZÁF szóvivője nyilatkozott az InfoRádió Befektető című magazinjában.

Vannak, akik azért panaszkodnak, mert nem tudják felmérni meddig tart a hitelbírálati folyamat, és ez adott esetben akadályozza ingatlanvásárlásukat - mondta a szóvivő.

Hozzátette: mások azt teszik szóvá, hogy befizetnek bizonyos eljárási díjat és elutasítják a kérelmüket, mert nem tartja az illetőt hitelképesnek a bank, megint mások arra panaszkodnak, hogy életbiztosítást kell kötniük a hitelbírálat keretében, sokan pedig azt kifogásolják, hogy nem átlátható a hitelközvetítők tevékenysége.

A megalapozott, leggyakrabban elhangzó kifogásokkal kapcsolatban a felügyelet időről időre javaslatokat, ajánlásokat tesz közzé - mondta a PSZÁF szóvivője.

Példaként említette az úgynevezett BAR-listával, vagyis a "feketelistával" kapcsolatos felhívásukat, melyben azt kérték a pénzintézetektől, hogy ne jogszabályi helyekre hivatkozzanak, hanem pontosan, tömören mondják el az ügyfeleknek a listával kapcsolatos tudnivalókat.