Egyre aggasztóbb tendenciát mutat a fiatalok okostelefonok és egyéb digitális eszközök képernyői előtt töltött ideje, amely már az idegrendszerük fejlődését is gátolhatja. Az MCC Ifjúságkutató Intézet a probléma feltárása mellett a lehetséges megoldásokra is választ keresett a témában rendezett budapesti konferencián. Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő előadásában egyebek mellett arról beszélt a rendezvényen, melyek a legnagyobb veszélyek, illetve kitért arra is, miért nagyon fontos a gyermekek és a szülők közötti együttműködés.

A szakértő az InfoRádióban elmondta: a fiatalok túl sok időt töltenek okoseszközeik képernyői előtt, ami már az egészséges fejlődésüket is veszélyezteti. Felhívta a figyelmet arra a sokatmondó adatra, hogy ma

egy 15 éves kamasznak naponta átlagosan 8 óra 39 perc a képernyőhasználati ideje.

Ez azt jelenti, hogy a fiatalok egy nap az ébren töltött idejük mintegy 60 százalékát valamilyen kütyü nyomkodásával vagy audiovizuális tartalmak nézésével töltik.

Pöltl Ákos szerint ez azért nagyon aggasztó jelenség, mert a gyermekeknek nem jut elegendő idejük olyan tevékenységeket végezni, amelyek révén normál esetben fejlődhetne az idegrendszerük a megfelelő módon. Ilyen tevékenységnek, programnak nevezte a családdal töltött időt, a barátokkal való személyes, fizikai beszélgetéseket, találkozásokat, a szabadban végezhető tevékenységeket, a sportolást, az alvást és a különböző kreatív foglalkozásokat.

A szakértő figyelmeztetett: az okostelefonok, illetve az ezeken az eszközökön látható tartalmak olyan függőséget okozó mechanizmusokat válthatnak ki, mint amilyeneket a szerencsejátékok is előidézhetnek. A folyamatos képernyőhasználat növeli a dopaminszintet. A dopamin az agyban termelődő vegyület, amelyet a hipotalamusz termel. A dopamin hatását részben közvetlenül, részben noradrenalin-felszabadítás útján fejti ki. A hormonnak a jutalomérzés kialakításában van fontos szerepe.

A folyamatosan érkező ingerek – videók, posztok, kommentek, reakciók – újabb és újabb dopaminlöketet adnak, így alakulhat ki a függőség.

Pöltl Ákos elmondta: a képernyőhasználat, az okostelefonok állandó nézegetése sokkal magasabbra viszi a dopaminszintet, mint más átlagtevékenységek, ezért nehéz ellenállni a technikai kütyüknek. Mint fogalmazott, „állandó sóvárgás alakul ki”, miközben a családdal vagy a szabadban töltött idő „kezd unalmassá válni”, pedig utóbbi tevékenységek fontos szerepet játszanak az idegrendszer fejlődésében. A fiatalok az említett sóvárgás kielégítése miatt akarnak minél többet játszani a telefonjukon, filmet, videókat nézni, a közösségi médiát használni.

Az MCC Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője kiemelte: a szülők felelőssége különösen nagy a gyermekek helyes irányba terelésében. A felnőttek közül nagyon sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel a világgal, de érzik, hogy rossz hatással van a gyerekükre. Úgy véli, a megoldáskeresést közösen kell végezni, és rá kell ébreszteni a fiatalokat arra, hogy a való világba, a hétköznapi életbe való visszatérés is ad érdekes, izgalmas dolgokat.

Bizonyos családi rendezvények nem annyira kötik le a fiatalok figyelmét, ezért érdemes változatos élményprogramokat szervezni vagy elmenni sportolni, mert akkor inspiráló közegbe kerülnek a gyermekek. Sőt, a szülők is megkaphatják ezt az élményt, ha rendszeresen összejárnak vagy közös programokat tartanak a családok. Pöltl Ákos hangsúlyozta:

ha egy ilyen közeg megteremtődik, akkor a dopaminszint normál tartományba kerül, a gyermek egyre inkább motivált lesz, jól érzi magát, és „feltöltik ezek a való életben végezhető tevékenységek”.

Az MCC Ifjúságkutató Intézet családbiztonsági szakértője azt tapasztalja, hogy olyan időket élünk, amikor mind a gyermekek, mind a szüleik fogékonyak a változásra, ezért van nagy szükség arra, hogy ösztönözzék őket, és felhívják a figyelmüket, milyen lehetőségeik vannak a virtuális világtól való elszakadásra, illetve a képernyőidő csökkentésére.