Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
piros lila sarki fény // Vivid magenta and red hue northern light sky with spectacular starry display over mountain and valley silhouette
Nyitókép: Danielle Griffin/Getty Images

Ritka naptevékenység hozhat sarki fényt – ekkor érdemes az eget kémlelni

Nem mindennapi jelenséget figyeltek meg a kutatók április 12-én és 13-án: egymás után két, összesen mintegy 400 000 kilométeres – ez hosszabb, mint a Föld és a Hold közötti távolság – úgynevezett filamentum okozott erős koronakidobódást.

G2-es, mérsékelt geomágneses vihar éri el a Földet április 16-án – közölte a Facebookon az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).

A ritkának számító kettős filamentum-kitörés koronakidobódásokat (CME – coronal mass ejection) indított útjára, a töltött részecskékkel teli plazmafelhők most a Föld felé tartanak, és várhatóan április 16-án, kedden érik el bolygónkat. Közepes erősségű, G2-es geomágneses vihart válthatnak ki, amelyek a számítások szerint a magyar idő szerint kedd este hat és éjfél között sarki fényeket okozhatnak a Föld légkörében (az előrejelzés pontossága ±7 óra).

A NOAA és a NASA előrejelzései szerint Kp=6-os, azaz közepes erősségű aktivitás várható, ami elvileg elegendő lehet ahhoz, hogy a sarki fények ne csak az északi sarkkör környékén, hanem jóval délebbre, például Magyarország északi részén (tiszta égbolt esetén, amire az Időkép előrejelzése szerint van esély) is láthatóvá váljanak a kedd esti és éjszakai órákban, esetleg szerda hajnalban.

Bár nem garantált, hogy a jelenség hazánkban is látható lesz, a körülmények most kedvezőbbek, mint általában.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×