Infostart.hu
eur:
363.63
usd:
312.85
bux:
148969.39
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Árvaszúnyograj Budapesten 2021. június 18-án. Az árvaszúnyogok nem csípnek, rajzásuk az utóbbi hetekben kezdődött.
Nyitókép: MTI/Czimbal Gyula

Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb a szúnyoginváziója jön a Balatonnál – mutatjuk, hogy mikor és hol

Idén erőteljes árvaszúnyog-rajzásra kell számítani a Balatonnál.

Bár ezek a rovarok nem csípnek, tömeges jelenlétük mégis lehet kellemetlen: ellepik a fényforrásokat és a világos felületeket, egyfolytában zúgnak, belehullhatnak az ételekbe, nyomot hagynak az autókon, aztán pedig a tetemeik sokaságával kell megbirkózni. Tömeges elszaporodásuk a tóban élő algák mennyiségével is összefüggésben van.

Ha az algaszint egy bizonyos érték fölé emelkedik (körülbelül 20 mikrogramm klorofill-a/liter), az emberek számára zavaró jelenlétet produkáló Chironomus balatonicus nevű nagytestű faj gyorsan elszaporodik.

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében, ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig. Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – írta honlapján a Balatoni Limnológiai Intézet.

A hirbalaton.hu portálnak Vasas Gábor professzor, az MTA doktora, az intézet igazgatója elmondta: "vizsgálataink szerint az üledékben a lárvák 1995 óta nem látott méretű nemzedékének növekedése indult meg.

2024 októberében a tó minden négyzetméterére nagyjából 2500 ilyen lárva jutott, amelyek kirajzására 2025 áprilistól júniusig terjedő időszakban számíthatunk.

A tavaszi rajzás mérete akár 30 éve nem látott méreteket is ölthet."

Az algák mennyisége a tó szervesanyag-tartalmának emelkedése miatt történik. Vasas Gábor szerint ennek pontos oka még nem tisztázott, de valószínűsíthető, hogy nem külső forrásból érkező szennyeződés az oka. A kutatók között a legelfogadottabb teória, amire sok jel is utal, hogy a klímaváltozás miatt jobban és tartósabban felmelegedő vízben olyan folyamatok indulnak be, amelyek hatására kiszabadul az iszapban korábban kötött formában jelen lévő foszfor, nitrogén. Ez pedig kedvez az algásodás beindulásának.

Felidézte azt is, hogy az 1970-es évektől a Balaton vízminősége a csatornázottság hiánya és egyéb kívülről érkező szennyezések hatása miatt romlott, ami az 1990-es évek közepéig rendszeresen okozott óriási mértékű árvaszúnyograjzásokat. Az algák mennyiségében mutatkozó eltérések magyarázzák azt is, hogy miért gyakoribbak a nagyobb rajzások a keszthelyi-, a szigligeti- és olykor a szemesi-medencékben, és miért voltak szinte ismeretlenek az elmúlt 25-30 évben a siófoki-medencében.

Árvaszúnyogok a Balatonnál (Forrás: Balatoni Limnológiai Intézet)
Árvaszúnyogok a Balatonnál (Forrás: Balatoni Limnológiai Intézet)

A szúnyoginvázió ellen azt tanácsolják, hogy

  • ne bolygassuk a part menti bokrokat, fákat és nádasokat, ahol a rovarok pihennek.
  • sötétben igyekezzünk távol maradni az erős fényforrásoktól, mert ezek vonzzák őket.
  • hosszú távon a zavaró rajzások elkerüléséhez az algabiomassza, vagyis az algák szaporodásához szükséges tápanyagok (elsősorban foszfor) elérhetőségének csökkenése lenne szükséges.

Az árvaszúnyogok fontosak vizeink élővilága számára. Lárváik a víz üledékében élnek, algákkal és növényi maradványokkal táplálkoznak, fontos táplálékforrást jelentenek halak, madarak és más vízi élőlények számára. Rajzásuk során a testükben felhalmozódott szervesanyag egy része is kikerül vizeinkből, így elősegítik vizeink öntisztulását.

Akár több tonnára is tehető az a nitrogén- és foszformennyiség, amitől egy nagy rajzás során megszabadítják a Balatont.

Azzal kapcsolatban, hogy a kikelő árvaszúnyogok lárvabőrei a vízfelszínre kerülve, a hullámzásban összetapadva habszerű látványt nyújtanak, Vasas Gábor elmondta: ez látványnak talán nem túl esztétikus, de a vízminőségre nincs komoly hatása. A szélviszonyoktól, hullámzástól is függ, hogy egyáltalán láthatóvá vállnak-e. Időszakosan beboríthatják a vízfelszín egy-egy részét, vagy összetapadhatnak. A már felmelegedett vízben barnássá válhatnak, és szaguk is lehet, amíg lebomlanak. Ám ez bőrirritációt nem okoz, ezért a fürdőzőknek nem kell aggódniuk.

Címlapról ajánljuk

Prőhle Gergely az Arénában: az AfD elleni fegyver majd az lesz, ahogy kormányoz

A befektetők elmenekülése vagy a vonatok pontos indulása lesz-e az AfD szász-anhalti győzelmének következménye? Erről is beszélt Prőhle Gergely korábbi berlini magyar nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója az InfoRádió Arénájában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.09. szerda, 18:00
Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
Újra emelkedik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Újra emelkedik az olajár - Mi történik a tőzsdéken?

Az amerikai tőzsdéken nem volt hétfőn kereskedés, így innen nem érkezett iránymutatás, az ázsiai részvénypiacok és az európai indexek pedig a befektetői bizonytalanságról árulkodtak, nagyrészt estek a keddi kereskedésben. Az olajár emelkedik az elhúzódó közel-keleti feszültségek közepette, ami rányomja a bélyegét a hangulatra. A nap legfontosabb adata hazai szempontból a reggel megjelent inflációs statisztika: augusztusban 1,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szinthez képest, ami kissé visszafogottabb emelkedés, mint amit az elemzők vártak. Az inflációs folyamatok pedig akár az MNB kamatdöntéseire is hatással lehetnek ősszel. A magyar tőzsde jelentős emelkedéssel zárt, Amerikában pedig végig borús volt a hangulat. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×