eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: admiravox.com/hu

Csúcskategóriás magyar fejlesztés: élő zenei élmény – otthon

Az AV 170 az élet minőségét javíthatja, ezért mondom azt, hogy ez nemcsak luxus, hanem befektetés is – mondta Csendes Alpár, az AV 170 csúcstechnológiát képviselő hangfal fejlesztője, az AdmiraVox tulajdonosa, aki beszélt a hangfal elkészítésének előzményeiről, a technológiai részletekről, de még a cége hitvallásáról is. Hogy hogyan is szól egy koncert a nappalijában, azt az október 19-20-i budapesti HIFI Show alkalmával személyesen is meghallgathatja.

Egy ilyen hangfal kifejlesztése és elkészítése hosszú évek munkája lehet. Mikor és hogyan kezdődött?

A zenére általában minden fiatal fogékony – ki jobban ki kevésbé –, én talán az átlagosnál jobban, gimnazista koromban határozottan felerősödött a zene iránti érdeklődésem és a „hifizés” hamar a hobbimmá vállt. A baráti körömben sokaknak volt otthon hifi-berendezése, bár akkoriban – a 80-as évek közepén járunk – Magyarországon szűkös választék volt a hifi piacon. Nekem Videoton-felszerelésem volt, kazettás magnót és lemezjátszót használtunk forrásként. Ezek a készülékek azonban meglehetősen kommerciális termékek voltak. A zenehallgatás így is mindennapossá vált, a zene fontosabb volt, mint a hangminőség, mozgatta a fantáziánkat, és a hangminőség amúgy sem volt akkoriban nagyon fokozható.

A mai hangrendszerek esetén jobb a helyzet?

Egyfelől igen, másfelől viszont sokkal nehezebb helyzetben vannak a minőségi hangzást keresők. Nyilvánvaló, hogy hatalmas technikai fejlődésen ment keresztül ez az iparág, és ma már sokkal nagyobb a választék, néha túlságosan is. Amit ma kommersznek mondunk, az sokkal jobb hangminőséget produkál, mint akkor. Ma Magyarországon is elérhetők a sokkal magasabb kategóriájú, értelemszerűen jóval drágább készülékek is. A minőség emelkedésével többé-kevésbe exponenciálisan emelkednek az árak, ennek következtében a magasabb árkategóriában szűkül a választék, miközben a potenciális vásárlói réteg rohamosan zsugorodik. A kereslet csökkenése szűkebb kínálatot eredményez. Másfelől kicsit meg is szűnik a verseny lehetősége is.

Csendes Alpár fejlesztő-tulajdonos
Csendes Alpár fejlesztő-tulajdonos

Ezt hogyan érti?

Lényegében az egyre magasabb hangminőséggel egyre közelebb kerülünk a tökéleteshez, és a tökéletesnél nyilván nem lehet jobbat csinálni. Ez a kérdés azonban nem ilyen egyszerű. Egyáltalán van–e tökéletes hangreprodukció? Mi lenne annak a definíciója? Ha egy tisztán akusztikus hangfelvétel lejátszására gondolunk, akkor van értelme azt kívánni, hogy szóljon úgy, ahogyan az felvételkészítés idején szólt élőben az adott teremben. Ugyanakkor ilyen célkitűzést elektronikus zene esetén nehéz vagy lehetetlen megfogalmazni. Azt gondolhatnánk, hogy minden hifi vagy High End gyártó célja az kell legyen, hogy a leghűségesebb hangreprodukciót érje el, de ez nem feltétlenül van mindig így. Sokszor a berendezés árát korlátozza a célközönség fizetőképessége, és ilyenkor az elérhető hangminőségszint is korlátozott lesz. Ilyenkor újabb szempontok lépnek be, például az egyéni ízlés, a hallgathatóság, annak elérése, hogy a hangreprodukció tökéletlenségei ne zavarják a zenei befogadás folyamatát. Egyszóval az optimum mibenléte sokkal szélesebb határok között kezd el mozogni, amikor az abszolút minőség helyett kompromisszumos megoldásra törekszünk, és ezért ebben a kategóriában a verseny sokkal összetettebb, sokkal több a vita, hogy éppen melyik hangrendszert tartjuk jobbnak. Ez azért van így, mert bizonyos szempontok szerint az egyik, más szempontok szerint a másik rendszer bizonyul erősebbnek, tehát valójában nincs abszolút győztes. Hozzáteszem, minden ember mást hall és mást tart fontosnak, ami tovább komplikálja ezt a kérdést. A kompromisszumok megkötése gyakran azt eredményezi, hogy a hanglánc csak bizonyos meghatározott zenekari hangszerelés esetén tud majd kielégítő hangot produkálni, míg más előadások visszaadására kevésbé lesz alkalmas.

Szaváiból azt sejtem, hogy az AdmiraVox inkább elkerüli ezeket a kompromisszumokat.

Igen, ez így van. Más – nálunk egyelőre ismertebb – High End gyártók is ugyanezt hirdetik magukról, ami sok esetben igaz is. A kérdés inkább az, hogy kinek, mennyire és hogyan sikerül. Ezt végső soron a vevőnek kell eldöntenie azzal, hogy meghallgatja, teszteli a hangfalat. Ez mindig egy nehéz döntés. Mindenesetre arra kell számítani, hogy a minőség emelkedésével az ár is jelentős mértékben fog emelkedni, vagyis ne számítsunk arra, hogy jelentősen olcsóbb termék képes lesz majd hasonló minőségi szintet elérni. Ez azért is így van, mert a gyártók leginkább a minőség függvényében árazzák be a termékeiket, és nem a beépített alkatrészek, gyártási költségek vagy a rászánt fejlesztési erőforrások függvényében. Egyfelől, ha tehetik, hasznot maximalizálnak, másfelől igyekeznek nem túlárazni, hogy a termék eladható legyen. A gyártó szempontjából ez egy érzékeny döntés…

Az AdmiraVox esetében el kell mondjam, hogy maximalista vagyok, amiből nem lehet kivetkőzni. Amíg el nem érem azt a szintet, amit én maximumnak gondolok, addig egy belső erő nem engedi meg, hogy leálljak, tovább kell mennem. Időnként mégis leállok, élvezem az alkotás eredményét, de aztán újra eláraszt az érzés, hogy vajon tényleg mindent jól csináltam, és valóban sikerült a maximumot elérnem? Ez az a motivációs mechanizmus, ami az egyre magasabb szint elérésére ösztönöz, gondolom, nem csak engem, hanem más gyártók fejlesztőit is.

Meghallgattuk az AdmiraVox AV 170 hangfalát, különleges élményben volt részünk, ez a hangfal tényleg kényezteti a fület. Adódik a kérdés, elérte a maximumot?

Zavarba ejtő a kérdése. Marketingszempontból azt kell mondjam, hogy határozottan igen, de hangfalfejlesztőként remélem, egyszer majd rá tudok cáfolni erre az állításra. Elértünk egy szintet amire joggal büszkék lehetünk, de nem fogunk megállni, átgondoljuk és revíziónáljuk a megvalósítás részleteit, és folyamatosan bővítjük fejlesztési terveinket, azokat igyekszünk ésszerű sorrendben végrehajtani. Mindig lesz újabb verzió. A tökéletes lenne a maximum, de abban egyetérthetünk, hogy azt lehetetlen elérni, hiszen nem is definiálható, hogy mi a tökéletes. Ráadásul a felhasznált alkatrészek sem tökéletesek, mind rendelkezik valamiféle karakterisztikával, ami sohasem az ideális karakterisztika. Mindenesetre azt gondolom, hogy az AV 170 hangminőségével bekerült egy elit klubba, ahol sokkal inkább már csak a személyes preferenciák rangsorolnak, mintsem a hangminőség széles körben elfogadott jellemzői, azokat egyértelműen teljesíti az AV 170.

Mondhatjuk azt, hogy az AV 170 egy igazi luxustermék? Másképpen fogalmazva, eleve egy luxusterméknek indult?

Az AV 170 valóban egy luxuskategóriás termék, de nem annak indult. A történet ennél sokkal földhözragadtabb. Magamnak szerettem volna két dolgot: egy szuper jó hangfalat, amivel élmény zenét hallgatni, és szerettem volna magamnak bizonyítani, hogy képes vagyok elérni egy igen magas szintet, minél magasabbat. Talán rosszul hangzik, de a hangfal fejlesztése az első időkben csakis rólam szólt. Egyben ez a jó hír azoknak, akik elsősorban minőséget szeretnének vásárolni. Nem spóroltam, a fejlesztés során nem befolyásolt sem a marketing-, sem a pénzügyi osztály, sem a befektető, sem a viszonteladó. Egyszerűen nem voltak ilyen szereplők. A fókusz évekig tisztán megmaradhatott a hangminőség fokozásán. Csak az utóbbi egy-két évben merült fel az az ötlet, hogy próbáljuk meg piacra vinni az AV 170 hangfalat. Azt hiszem, furcsa mód azért lett az AV 170 luxuskategóriás termék, mert nem annak indult.

Induláskor nem volt fejlesztési költségvetésünk, igy csakis az anyagi lehetőségeim korlátoztak, szerencsére nem nagyon. Annak érdekében, hogy ne törjük át a „költségvetési” plafont, sokak számára talán furcsa mód úgy döntöttem, hogy nem kezdek építkezni olcsóbb, bizonytalanabb minőségű alkatrészekből, nem keresem a „már elég jó” alkatrészek nyújtotta kompromisszumot. Ezt a döntést az indokolta, hogy a fejlesztés során az alacsonyabb minőségű alkatrészek téves konklúziókra vezethetik az embert, miközben elégeti az anyagi forrásait, amit mindenképpen el akartam kerülni. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez soha nem történt meg velem. Volt néhány olyan alkatrész, amelyet idővel kicseréltem. Általában a drágábbra, amitől a minőségjavulás soha nem maradt el. Mások ezzel nem fognak egyetérteni, ami egyáltalában nem baj, mindenki járja a saját útját, de végül kizárólag az számít, ki hova érkezik meg és hogy egyáltalán megérkezik-e oda, ahova el akart jutni.

A luxuskategóriát részben alátámasztja az AV 170 hangfalban alkalmazott alkatrészek minősége. A mély-közép frekvencia tartományt az Accuton kerámia hangsugárzóira bíztam, mert mindig azok a hangfalak tetszettek, amelyekben ezeket alkalmazták. A magas frekvenciasávért a Mundorf cég AMT (Air Motion Transformer) típusú hangsugárzója felel. Ez is jó választásnak bizonyult, ezt tapasztalatból mondom, de a Gryphon Audio KODO hangfalának fejlesztői is nyilván egyetértenének velem, hiszen ők is Mundorf AMT hangsugárzóra alapozták a magasfrekvenciás tartományt. A keresztváltót kizárólag a Mundorf cég alkatrészeiből fejlesztettem ki, követve ezzel is a legelismertebb High End hangfalgyártó cégeket. A belső kábelezésnél az AudioQuest szaktudására támaszkodtam. Azt hiszem, látszik a koncepció: nem próbáltam olyan alkatrészeket kifejleszteni, amelyek elérhetők a piacon, és csak hosszú idő után lenne esélyem azok minőségét elérni vagy meghaladni, inkább támaszkodom és bízom a beépített alkatrészeket előállító cégek termékeiben, amelyek minőségét a hosszú évek során náluk felhalmozott tapasztalatok, és az igy megszerzett tudás garantálja. A hangfal és általában a High End berendezések mindig inkább szellemi termékek, mintsem gyártmányok, és amit már kitaláltak és jó, azt érdemes használni.

Az az érzésem kezd kialakulni, hogy az AV 170 titka a beépített alkatrészek magas minőségében rejlik. Ez így helytálló?

Inkább azt mondanám, hogy a magas minőségű alkatrészek alkalmazása előfeltétele annak, hogy a végeredmény is az lehessen. De ez még nem elég. Sokan próbálkoznak egy megvásárolt hangfalat azzal feljavítani, hogy az alkatrészeket, a belső kábeleket magasabb minőségűre cserélik. Ezzel lehet fokozni a hangminőséget, de csak egy bizonyos szintig, amíg azt a még ki nem cserélt részek engedik. Ha az ember már a hangsugárzók cseréjében, illetve a kabinet (hangfaltest) átalakításában gondolkodik, akkor már inkább egy új hangfal fejlesztésében találja magát, mint sem a régi hangfalának feljavításában.

Az alkatrészeken túl még nagyon sok egyéb befolyásoló tényező van, melyek mind fontosak a végső hangminőség szempontjából. Ilyen például a hangdoboz anyaga. Az AV 170 kabinet kizárólag alumíniumból készült. Ezt az anyagválasztást a szakirodalom is az egyik legjobbnak tartja, de számos elismert gyártó is alkalmazza kizárólagosan vagy a kabinet kritikus részeinél. Persze nem olcsó, és a megmunkálása sem az, de megéri. A keresztváltót külön külső dobozba rejtettük, aminek sok előnye van. A legfontosabb, hogy igy minimalizáltuk az áramkörbe bejutó mechanikai rezgéseket, amelyek hatása a hangminőségre kétségtelenül káros. A hangfal méretei bár nem gigantikusak, de jelentősek, és ebben a méretkategóriában többnyire sokutas hangfalakat látunk a piacon. Én mégis úgy döntöttem, hogy ellenkező irányba indulok el, és nem ok nélkül. A sokutas megoldások irányába a hangfalipar még abban az időszakban indult el, amikor a hangsugárzó-technológia gyerekcipőben járt a maihoz képest. Manapság viszont a hangsugárzók egyre szélesebb frekvenciatartomány lefedésére képesek, tehát kevesebb keresztváltási tartomány beiktatását igényelnék. Vannak cégek, amelyek az egyutas (keresztváltómentes) megoldásokkal igyekeznek célt érni, de azt gondolom, a hangszóró-technológia még nem tart ott, hogy az ilyen megoldást maradéktalanul kiszolgálja. Az AV 170 fejlesztése kezdetén a koncepció a kétutas hangfal volt. Ezt azonban a tapasztalatok alapján később elvetettem, és áttértem a kettő és fél utas megoldásra. Összefoglalva, az AV 170 titka: mindenből a lehető legjobbat és a lehető legjobb műszaki megoldást bármi áron.

Ki a célközönség?

Elsősorban azoknak ajánljuk az AV 170-et, akik anyagilag megengedhetik maguknak, szeretik a zenét és a maximális zenehallgatási élményt keresik. Ajánljuk azonban azoknak is, akik még nem tartoznak a rendszeres zenehallgatók táborába, de érzik, hogy szükségük volna egy relaxációs formát beiktatni rohanó életvitelükbe. Azon túl, hogy az AV 170-nel a zenehallgatás valóban élménnyé válik, ez egy befektetés is jövőnkbe, hiszen azonnali életminőség-javító hatása van. Ezt tapasztalatból mondom. Az ember ősidők óta szórakoztatja magát, és az egyik legősibb ilyen forma a zene maga. Génjeinkbe van kódolva, egyszerűen szükséges, mégis manapság a nyugodt, otthoni zenehallgatás kicsit a szőnyeg alá söpört, hanyagolt kategória. Sokkal többet foglalkozunk a fizikai kondíciónkkal, illetve költünk a testi egészségünkre, pedig a lelki, mentális egészség ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb, és az AV 170 ebben tud segíteni. Egy lelkileg kiegyensúlyozott ember sokkal jobban teljesít a munkában, illetve az üzleti életben, de a legfontosabb, hogy a közérzete jobb lesz, egyszóval az AV 170 az élet minőségét javíthatja. Ezért mondom azt, hogy ez nem csak luxus, hanem befektetés is.

Hol lehet meghallgatni, megtapasztalni az AV 170 tudását?

Idén október 19-20-án a budapesti HiFi show-n állítjuk ki a hangfalat a Crown Plaza hotelben, valamint Bécsben november 23-24-én a Finest Audio Show-n, illetve reményeink szerint hamarosan állandó bemutatóteremben is meghallgatható lesz. Addig is minden érdeklődőt szeretettel várunk a kiállításokon.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×