Az idén március 31-re, azaz húsvétvasárnapra esik majd az első, tavaszi óraátállítás időpontja, ezúttal előre tekerjük majd egyel az órát: hajnal 2-kor már hajnal 3 óra lesz, így ezen az éjszakán a megszokottnál egy órával kevesebbet tudunk majd aludni.

Míg az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során. Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten, a szívrohamok száma 29, az agyvérzéseké 8, a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során – írja a vg.hu.

Az óraátállítás károsságának elsődleges oka abban keresendő, amit mindannyian érzékelünk az átállítás utáni reggelen: vagy kialvatlanok vagyunk a szokásosnál rövidebb alvásidő miatt, vagy túlaludjuk magunkat a szokatlanul hosszú este miatt, vagy pedig a szokásos időben kelünk, a nap viszont mégsem ott tart, ahol feje tetejére állított biológiai óránk szerint kellene, ez pedig teljességgel összezavarja az időérzékünket.

Ami idén jó hír, hogy az óraátállítás húsvétvasárnapra esik, így hétfőn még a többségnek szabadnapja lesz, emiatt az átállás nem lesz olyan éles, nem feltétlenül kell olyan korán kelni, mint ha az átállítás utáni reggelen máris a megszokottnál egy órával korábban kellene indítani a napot.

Az elmúlt évtized során egyre több ország hagyta maga mögött az óraátállítás szokását: egy tavalyi kutatás szerint míg korábban a bolygó országainak fele állítgatta az órát, ma már csak az államok harmada él a szokással. Európai Unióban már 2018-ban előterjesztettek egy olyan tervezetet, ami megszüntetné a szokást, de a végső döntés még várat magára.