A tanulmány rávilágított arra, hogy azoknál az embereknél, akik vírusos agyvelőgyulladást szenvedtek el, 31-szer nagyobb eséllyel alakult ki Alzheimer-kór. Valójában minden 406 vírusos agyvelő-gyulladásos esetet követően körülbelül 6 százaléknál alakult ki a betegség - írja a Portfolió.
Az influenzát követő tüdőgyulladás miatt kórházba kerültek esetében nem csak az Alzheimer-kór,hanem a demencia, a Parkinson-kór és az amyotrófiás laterálszklerózis (ASL) kockázata is megnövekedett.
A sciencealert.com. által közzétett tanulmány szerint további fertőzések, mint például bélfertőzések, agyhártyagyulladás - gyakran vírusos eredetű - és az övsömörért felelős varicella-zoster vírus is hozzájárultak különböző neurodegeneratív betegségek kialakulásához. Ezeknek a fertőzéseknek az agyra gyakorolt hatása akár 15 évig is fennmaradhatott.
Érdekességként megjegyezték, hogy
nem találtak olyan esetet, amikor a vírusoknak való kitettség védettséget eredményezett volna a neurodegeneratív betegségekkel szemben.
A tanulmány egyik fontos megállapítása szerint az agyi betegségekkel összefüggésbe hozott vírusok mintegy 80 százaléka képes átjutni a vér-agy gáton, vagyis ezek a vírusok képesek közvetlen hatást gyakorolni az agy egészségére.
Bár a vakcinák nem előzik meg a megbetegedések minden esetét, ismert, hogy drámaian csökkentik a kórházi kezelések számát. Ezekből az adatokból még nem vonható le végleges ok-okozati következtetés, de a vírusok Parkinson- és Alzheimer-kórban betöltött szerepére utaló kutatások halmát gyarapítja.
