"Az emberiség megnyitotta a pokol kapuit" - fogalmazott néhány nappal ezelőtt az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres, hangsúlyozva, hogy

jelenleg 2,8 fokos hőmérséklet-emelkedés felé tartunk.

De vajon hogyan ítélik meg az emberek a saját felelősségüket az ENSZ Fenntartható Globális Céljainak (SDG) elérésében? Ezt vizsgálta a fenntartható turizmusra fókuszálva idén nyáron a Green Destinations magyarországi képviseleteként is működő Innotime Hungary Kft.

Az 1007 fős primer felmérés az egyéni és közösségi felelősség kérdéskörét járta körbe, azt is vizsgálva, hogy jelenleg miért tartanak fenntarthatónak egy-egy térséget ma Magyarországon, s mely térségekre tekintenek fenntartható úti célokként a válaszadók.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy miközben a kutatás résztvevőinek mintegy 38 százaléka számára fontos a turisztikai térségek fenntarthatóbbá tétele, negyedüknek ugyanakkor nincs elég információja ahhoz, hogy ebben a kérdésben bármit is nyilatkozni tudjon, ami azt mutatja, hogy sokkal intenzívebb kommunikációra lenne szükség ebben a témában.

A válaszadók szerint a fenntartható turizmus fejlesztése elsősorban a turisztikai szolgáltatók egyéni, valamint a helyi közösségek felelőssége. Sokkal kevesebben gondolták azt, hogy a településvezetésnek kellene tennie átfogóan valamit ezekért a célokért, s

még kevesebben vélik, hogy az utazó saját maga is felelős a fenntarthatóság biztosításáért.

Ezt erősíti az a tény is, hogy a válaszadók 54 százaléka csak akkor nyitott arra, hogy fenntartható úticélokat válasszon, ha az adott térség ugyanazt nyújtja, mint amit eddig megszokott az utazások során, s csak a 15 százalékuk lenne hajlandó változtatni az utazási szokásain a fenntarthatóság érdekében.

Jelenleg a válaszadók 45 százaléka számára nem meghatározó a nyaralás, pihenés megtervezésekor, hogy az adott úticél közvetít-e fenntarthatósági értékeket, például fókuszba helyezi-e a helyi közösség erősítését vagy éppen a negatív környezeti hatások csökkentését. Igaz, reményt keltő, hogy további 29 százalékuk az ilyen úticélokat preferálja, ha árban számára elérhető.

A válaszadók 29 százaléka már tudatosan keresi a fenntartható szállásokat. Ennél magasabb azoknak az aránya (38 százalék), akik ezt a szempontot figyelmen kívül hagyják, további 25 százalékuk pedig nem tudja, hol szerezhet erről információt.

A fenntartható úti célok rangsorának kialakításakor a kutatásban egyenként lehetett voksolni Magyarország kiemelt turisztikai területeire. Ez alapján a TOP 5 fenntartható desztináció Magyarországon a válaszadók szerint:

1. Tokaj-Hegyalja (51 százalék)
2. Hévíz (44 százalék)
3. Esztergom és a Dunakanyar (43 százalék)
4. a Balaton (38 százalék)
5. Eger (30 százalék)

A kutatás fontos kérdésköre volt, hogy mit tekintenek fenntartható úti célnak a válaszadók. Elsősorban a természetjáráshoz (67 százalék), illetve a falusi térségekhez kötődő (54 százalék), anyagilag elérhető (34 százalék) térségekre tekintenek így.