Nemcsak az allergiások, hanem a parlagfűre érzékenyek száma is folyamatosan növekszik világszerte, így hazánkban is. Nékám Kristóf allergológus szerint ennek mértéke évről évre a 0,5-1 százalékot is elérheti. Az adatok alapján napjainkban minden ötödik magyar érzékeny a parlagfűre, ami milliós nagyságrendet jelent.

"Noha sokan nem törődnek a tünetekkel, kisebb náthaként kezelik a dolgot, a parlagfűérzékenységnek, -allergiának a kezelése a hazai tejes gyógyszerköltség két-három százalékát is kiteheti, ami egy nagyon magas szám" – tette hozzá a szakember.

A mérőállomások adatai közben – egy friss tanulmány szerint – azt mutatják, hogy évről évre később kezdődik és később fejeződik be a parlagfűszezon Magyarországon. Nékám Kristóf szavai alapján a növény valóban nagyon jól érzi magát a kora őszig kitartó meleg időjárásban, ráadásul semmi olyan természetesen ellensége nincsen, amitől azt várhatnánk, hogy eltűnik, esetleg kisebb lesz a száma.

A Magyar Allergiaszövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a városi szennyezés, környezetszennyezés a pollenszámokat, illetve a pollen ellenállóképességét is befolyásolhatja, vagyis a rossz levegő még egy szempont, ami a parlagfűnek a hatását erősíti.

A műsorban arról is szó esett, hogy elvileg a legtöbb – allergiát okozó – anyag az emberi szervezet számára úgymond idegen, de nem feltétlen fejt ki különösebb kellemetlen hatást.

A gond akkor van, ha valakinél – a genetikai adottságai miatt – nem termelődik ellenanyag, esetleg túl heves válaszreakció születik az allergiát kiváltó anyagra

– magyarázta a klinikai immunológus. Ekkor lehet szükség gyógyszeres kezelése, esetleg immunterápiára.

Nékám Kristóf az allergia betegség mivoltát nem cáfolja, de azért szerinte a „szokványos betegségek” sorába sem egészen passzol bele. Megerősítette, hogy az allergia kialakulását öröklés vagy örökletes tényezők befolyásolhatják, tehát érzékenyebb szülők közös gyerekénél nagyobb az allergia rizikója. Ráadásul, ha a környezet is allergia-elősegítő, akár több allergiája is lehet a gyereknek – tette hozzá.

Az allergiahajlamot illetően kifejtette: ha valaki nem találkozik azzal a fehérjecsaláddal – például a parlagfű egyes fehérjéivel –, ami kellemetlen tüneteket válthat ki benne, akkor semmi baja nem lesz egész életében, még ha a genetikája miatt amúgy érzékenyebb is rájuk.

Arra a kérdésre, hogy bizonyos életviteli szabályok betartásával védekezhetünk-e az allergia ellen, az allergológus azt mondta, hogy

ez annyi minden korlátozással járna a mai „pezsgő életben”, amit az emberek nagy része nem vállalna.

Mint mondta, sokan elkezdik, de pár hét után rájönnek, hogy annyi minden „cirkusszal jár”, annyi mindent meg kell változtatni az életében, hogy akkor már sokkal egyszerűbb inkább gyógyszereket szedni.