Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay.com

Magyarország sereghajtó a fogamzásgátló eszközök használatában

A születésszabályozáshoz és a fogamzásgátlás egyéb formáihoz való hozzáférés Európában változatlanul egyenlőtlen egy friss jelentés tanúsága szerint.

A szexuális és reproduktív jogokkal foglalkozó európai parlamenti fórum (EPF) ügyvezető igazgatója, Neil Datta szerint a 46 vizsgált országban a nők mindössze 57 százaléka használ modern fogamzásgátlási módszert. Hozzátette, hogy a terhességeknek mindössze egyharmada nem tervezett – ami nem azt jelenti, hogy nem kívánt – a kontinensen, ami a legalacsonyabb arányt jelenti a világon – írja a Euronews.

Az úgynevezett Európai Fogamzásgátlási Szabályozási Atlasz szerint ugyanakkor jelentős mennyiségű munka van még hátra annak elérése érdekében, hogy a családok tervezetten és megfontoltan vállalhassanak gyermeket. A 27 uniós tagállamban jelentős eltéréseket tapasztaltak a fogamzásgátló szerekhez, illetve azzal kapcsolatos tanácsadáshoz való hozzáférés, illetve az online elérhető információk terén.

Franciaországban és Belgiumban használnak a legtöbben fogamzásgátló szereket,

míg hazánkban és Lengyelországban a legalacsonyabb az ezeket igénybe vevő nők száma.

Datta szerint fontos, hogy a nemzeti egészségbiztosítási rendszer része legyen a fogamzásgátláshoz való hozzáférés és a fiatalságot célzó programok juttassák el hozzájuk a szükséges információkat.

"Sok fiatal szeretne családot, de nem azonnal. Lehet, hogy nekik jobban megfelelnek olyan fogamzásgátló módszerek, amelyek hosszú, de visszafordítható hatással bírnak, és nem naponta kell bevenni azokat, mint például a fogamzásgátló tablettát" – mondta.

A vizsgált országok kevesebb mint felében van lehetőség a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekben a fogamzásgátlás teljes vagy részleges költségének fedezésére.

Sophie In't Veld, az "EP-képviselők a szexuális és reproduktív jogokért" informális csoport tagja az Euronewsnak elmondta, hogy Brüsszel eddig nem képviselte elég erősen álláspontját a kérdésben.

"Vannak európai kampányok a rákról, az elhízásról, az Alzheimerről... miért nincsenek a fogamzásgátlókról és a családtervezésről? Ez is a közegészségügyi politika része" – vélekedik.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×