A koronavírussal kapcsolatos korlátozások enyhítésének számított annak idején az, amikor arra biztatták az emberek, alakítsanak ki biztonságos buborékokat, melyeknek tagjai egymással érintkezhetnek annak ellenére is, hogy nem egy háztartásban élnek - sok nő azonban már azelőtt megtette ezt, hogy engedélyezték volna. A Yorki Egyetem kutatása szerint az ok a gyermekek ellátásával kapcsolatos terhek megosztása volt.

"Tanulmányunk eredményei azt sugallják, hogy a döntéshozók nem vették kellőképpen figyelembe a gondozási kötelezettségeket, és azt, hogy az új törvények aránytalanul nagy hatást gyakoroltak a nőkre és más, egyenlőtlenségekkel küzdő csoportokra" - mondta az okokról Joe Tomlison vezető kutató a Sky Newsnak.

Pedig a férfiak gyakrabban szegnek törvényt általában

Ez az eredmény a szakemberek számára is meglepő volt, korábbi kutatások ugyanis azt bizonyították, hogy a férfiak hajlamosabbak törvényt szegni, mint a nők - ám ez esetben

a nőknél nem a jogszabályok szándékos be nem tartását jelenti ez a fajta magatartás.

"Sok résztvevő beszélt arról, hogyan szegte meg a törvényt azzal, hogy a nagyszülőket hívta segítségül a gyermekfelügyelet megoldására, vagy más anyákkal tette ugyanezt. Kényszerűségből alakítottak buborékokat, mielőtt ez hivatalosan engedélyezett lett volna" - summázta a kutató.

A nőkre maradt a feladatok nagy része

A brit statisztikai hivatal 2020 júliusi felmérése szerint a lezárások első hónapjában a nők kétharmadával több gyermekgondozási feladatot végeztek otthonaikban, mint a férfiak. A kutatás szerint a nők helyzete akkor sem lett sokkal könnyebb, amikor már engedéllyel lehetett buborékokat kialakítani: folyamatosan dilemma volt, hogy kit engedjenek be buborékaikba és kit ne.

A Yorki Egyetem a YouGov közvélemény-kutató cég korábbi adatait elemezte. A YouGov 2020 áprilisában 1695, júniusában 1158, októberében pedig 1195 embert kérdezett meg, ezen túl online fókuszcsoportos beszélgetéseket és interjúkat készített.

A törvényt betartják, az ajánlást nem annyira

A felmérés szerint a legtöbben igyekeztek betartani a szabályokat, de idővel egyre többen kerülték meg azokat, illetve kreatív módon nem is tartották be őket. Voltak, akik úgy fogalmaztak:

a szabály betűje helyett annak szelleme szerint viselkedtek,

józan eszükre hallgattak, és sokan azt mondták, hogy inkább azt követték, amit törvénynek hittek, nem pedig útmutatásnak.

"A tanulmány megmutatja, hogy az emberek hajlandóságát a szabályok betartására nagyban befolyásolta, hogy a szabályok jogszabályon vagy útmutatáson alapulnak-e, és hogyan kommunikálták azokat a nyilvánosság felé. Ezek a fontos felismerések kulcsfontosságú tanulságokkal szolgálnak a politikai döntéshozók számára, amikor arra törekednek, hogy az általuk alkotott új szabályokat valóban be is tartsák majd az emberek" - kommentálta Rob Street, a kutatást finanszírozó Nuffield Alapítvány igazságügyi igazgatója az eredményeket.