„Az egész éves élelmiszerpazarlásunk meghatározó része az ünnepnapokon keletkezik, ennek a hátterében az áll, hogy tulajdonképpen az ünnepeink nem kis részben az élelmiszerekről szólnak. Nagyon sok a vendégjárás ilyenkor, a vendégeket és a többi családtagot is igyekszünk ilyenkor kényeztetni. Kellemetlenek számít az, hogy ha menet közben elfogy valamilyen fogás, ezért a legtöbb családban ilyenkor igyekeznek egy kicsit túlgondoskodni, túl sokat főznek, és nem gondolják végig azt, hogy ezeknek a maradékoknak mi lesz később a sorsa” – vezette le a maradékképződés tipikus folyamatát Kasza Gyula.
A Nébih Maradék nélkül programjának vezetője az anyagi veszteségekről elmondta, hogy
az élelmiszervásárlásaink tizede kerül a kukába, ez az ünnepekkor fölmehet 15-20 százalékra is.
„Egy átlagos négytagú család egész éves anyagi vesztesége, ami élelmiszerpazarlásból ered, meghaladja a 120 ezer forintot, hogyha a karácsonyi időszakra vetítem, akkor több 10 ezer forintról beszélek” – mondta Kasza Gyula.
A szakértő tanácsai a túlvásárlás elkerülésére:
- Amikor kidobunk valami élelmiszert, gondoljuk végig, miért lett ez a sorsa: túl sokat vásároltunk, megfeledkeztünk róla, elfelejtettük betenni a hűtőbe, nem címkéztük fel?
- Bevásárláskor tervezzünk, jó ötlet a bevásárlólista, de az is segít, ha előtte otthon körbenézünk, mi fogyott el.
- „A gyerekekkel érdemes átbeszélni a kérdést – mutatott rá Kasza Gyula –, mert az élelmiszerpazarlás nagyon sok esetben a rutinra vezethető vissza, rossz gyakorlatokra, és a gyerekeknél még van idő rendbe tenni ezeket a dolgokat.”
.jpg)
.jpg)
