Aggodalomra lehet és van is ok, ám a pánikra és a borágazat temetésére nincs. A borászatok már elkezdték a felkészülést itthon is, változóban van a termesztett szőlőfajták összetétele.

Míg egyes szőlőfajták, például az olaszrizling, a kadarka vagy a hárslevelű termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni. De ehhez is szükség lesz alkalmazkodásra, egyebek között új fajták bevonására, különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására – hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásait bemutató https://masfelfok.hu weboldalon szerdán közzétett bejegyzésében a szakember.

Buzási Attila szerint a magyar fogyasztóknak meg kell szokniuk, hogy

az időjárási szélsőségekből adódó veszélyek és befolyásoló tényezők miatt nem várhatnak el konstans minőséget, ízélményt és mennyiséget a hazai borászoktól.

A közép-európai régióra vonatkozó éghajlati előrejelzések masszív felmelegedést, illetve a csapadékeloszlás változékonyságát, a lehulló csapadék intenzitásának növekedését emelik ki. Ezek mind erősen befolyásolják a szőlő fejlődését és az elkészült bor minőségét, élvezeti értékét. A klímamodellek a század végéig drámai változásokat jeleznek előre – mutat rá a kutató.

Már harminc év múlva is drasztikus lesz a változás

A bejegyzés emlékeztet arra, hogy a szőlőtermesztésben nagy fontossággal bír a Huglin-index, melynek segítségével megállapítható, hogy a vegetációs időszak alatti átlaghőmérséklet, a napi maximum hőmérséklet és a földrajzi szélességet figyelembe vett hőösszeg szerint melyek az adott területen termeszthető fajták. Ezt az indexet három klímamodellen futtatva látható, hogy a század közepére nagyrészt, a század végére pedig teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre.

Buzási Attila figyelmeztet arra is, hogy a klímaváltozás nem egyenlő a felmelegedéssel, sokkal inkább az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedésén keresztül ragadható meg. Ide tartoznak akár a tavaszi fagyok vagy a villámárvízi elöntések is, amelyek jelentős negatív következményekkel járnak az ültetvényekre.

A termelők az emelkedő hőmérséklet miatt szerte Európában magasabb cukortartalmú szőlőszemekkel dolgoznak, ami magasabb alkoholfokot eredményez.

"Elkezdődik tehát egy nagyon vékony pallón futó mutatvány: az elkészített borokban alapvetően az egyensúlyt keressük, az alkohol, a sav és az aromák egységét. Mindemellett a fogyasztók az utóbbi években a könnyebb, gyümölcsösebb karakterű borokat keresik, amivel szöges ellentétben állnak a klímaváltozás által kiváltott hatások" – fogalmaz a szakember.

Elkezdődött már a változás

Buzási Attila szerint azonban már több alkalmazkodási megoldást is bevezettek a nagyobb termelők és borvidéki szövetségek. Sokfelé a helyben jellemző, ám a klímaváltozással szemben sérülékenyebb, hagyományos szőlőfajtákat új, ellenállóbb fajtákkal próbálják meg helyettesíteni. Erre jó példa, hogy a Bordeaux és a Bordeaux Supérieur boroknál már bizonyos portugál szőlőfajták is megengedettek.

Klasszikus alkalmazkodási megoldás az egyre magasabbra ültetett szőlőtőkék esete: itt azonban a nagyobb lejtőszög, a talajminőség romlása és a helyben megtartható víz hiánya ellenpontozza a kezdeti pozitív hatásokat. Egy másik adaptációs jelenség is megfigyelhető, főleg az újvilági borászoknál. Idáig jellemzően a déli (a déli féltekén az északi) kitettségű lejtőket használták bortermelésre, azonban a túlzott felmelegedés miatt elkezdték az északi oldalt is intenzíven használni, így előzve meg azt, hogy a melegben könnyen "elégjenek", azaz lebomoljanak a szőlő savai – áll a bejegyzésben.

Megoldás lehet ezen felül a fajtaválaszték megváltoztatása vagy a szőlőterületek nagyarányú áttelepítése. Egyre szélesebb körben terjed továbbá az éjszakai vagy lépcsőzetes szüretelés, a különböző klónokkal kapcsolatos kísérletek, a talajtakaró növényzettel összefüggő vizsgálatok a víz helyben tartására, illetve a korábban őshonos magyar fajták telepítésének számba vétele.

A klímaváltozással kapcsolatos kihívások a vörösborok tekintetében jelenleg még lehetőségnek hatnak, ám minden szegmensnek változnia szükséges. A borászok munkájában fontos szerepet kell, hogy játsszanak az éghajlati adottságok és változások folyamatos monitorozása és számba vétele – összegez Buzási Attila –, a fogyasztók részéről pedig nagyobb rugalmasságra lesz szükség.