Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.36
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Jókora csökkenés az albérletpiacon

Novemberben a fővárosban egyedül a budai hegyvidéki kerületekben növekedtek az árak.

Az országos lakbérek tavaly novemberre 12 százalékkal, a budapestiek 15 százalékkal voltak alacsonyabbak a januárihoz mérten - közölte a Központi Statisztikai Hivatal honlapján az ingatlan.com-mal közös lakbérindexük friss adatait.

A bérleti díjak évek óta tartó emelkedése 2020 januárjában érte el csúcspontját,

majd - főképp a járvány következményeként - kisebb ingadozásokkal csökkenés indult meg a területen.

A nyár elején megfigyelt ingadozás után augusztus óta országosan és a fővárosban is folyamatosan mérséklődtek a lakbérek - jelezték a tájékoztatóban. Novemberben országos szinten az előző hónaphoz képest 1,1 százalékkal, a fővárosban 1,6 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérleti díjak.

Novemberben Budapesten egyedül a budai hegyvidéki kerületekben növekedtek az árak (1,8 százalékkal) az előző hónaphoz képest, azonban itt októberben egy nagyobb, 5,2 százalékos visszaesés volt megfigyelhető. Az egyéb budai kerületekben az előző havi stagnálás után 2,7 százalékos csökkenés történt az év utolsó előtti hónapjában. A pesti oldalon is tovább mérséklődtek az árak: a pesti belső kerületekben 1,9, az átmeneti és a külső kerületekben 1,7, illetve 1,4 százalékkal.

A kutatás szerint a kiadásra meghirdetett lakások nagysága Budapesten átlagosan 53 négyzetméter volt, a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban 57 négyzetméter. A kisebb településeken általában nagyobbak a kiadó lakások, átlagos alapterületük 66 négyzetmétert tett ki tavaly január-novemberben. A legnagyobb alapterületű albérletek Pest megyében voltak, átlagosan 74 négyzetméteresek.

Az elemzett adatok szerint a hirdetések túlnyomó többsége, 94 százaléka többlakásos épületben lévő lakásokra vonatkozott, a fennmaradó 5,9 százalék esetében családi házakat hirdettek meg. Budapesten a hirdetések mindössze 2,7 százaléka szólt családi házakról.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×