Már nyolc éve kutatnak az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai Villányban, ahol 230 millió éves gerinces élőlények maradványai bújnak meg. A kutatók legfrissebb eredményeiket a Geologica Carpathica tudományos szaklapban publikálták – számolt be a Bama.hu.

Az expedíció vezetője szerint a legtöbb maradvány tengeri állatoktól származik, gyakoriak köztük a porcos halak fogai, csontjai, illetve olyan tengeri hüllők csontjai, mint a hosszú nyakú, hegyes fogú ragadozó Notosauriák és a törőfogú, páncélozott Placodontiak.

Nemrégiben egy Tanystropheus néven ismert őshüllő csontjaira bukkantak a szakemberek. „A legnagyobb csigolyák méretei alapján a villányi Tanystropheus nyaka elérhette a 2 méteres hosszt, teljes testhossza pedig akár az 5 métert is” – mutatta be az őshüllőt Ősi Attila.

A hegyes, kúpos, párhuzamos barázdákkal díszített fogak arra utalnak, hogy ez a bizarr hüllő minden bizonnyal főként halakkal és a vízben úszó más, kisebb nagyobb szervezetekkel táplálkozott.