Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pixabay.com

Szúnyoginvázió: itthon is lehet ok az aggodalomra, de nem a malária miatt

Trópusi betegségeket terjesztő szúnyogfajok jelennek meg Magyarországon, de a legtöbb trópusi kórt így is külföldön kapják el a magyar betegek. A nyugat-nílusi láz betegszáma tavaly erősen megugrott, idén azonban újra visszaesett, és a malária terjedésére sincs sok esély Magyarországon – mondta az InfoRádiónak Molnár Zsuzsanna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa.

Molnár Zsuzsanna felhívta a figyelmet, hogy

a nyugat-nílusi lázat Magyarországon is el lehet kapni, de a malária, a chikungunya- és a dengue-láz az országon belül nem terjed.

A nyugat-nílusi láz tünetei enyhe fejfájás, gyengeség, izomfájdalom és láz. Sokaknál ezekkel a tünetekkel folyik le a kór, de egyes esetekben, idős, krónikus betegséggel küzdő embereknél akár agyvelőgyulladás, idegrendszeri probléma is felléphet, sőt halálos is lehet a betegség.

A nyugat-nílusi láz esetében tavaly jelentősen megugrott az esetszám, idén nyáron azonban kevesebb megbetegedést jelentettek. "2017-ig 3 és 50 közötti éves megbetegedésszám volt Magyarországon jellemző.

2018-ban Magyarországon is, és Európában is különleges helyzet állt elő, amikor jelentősen megnőtt a megbetegedések száma.

Ez részben köszönhető annak, hogy a média felhívta a figyelmet, az orvosok gondoltak rá, és küldtek diagnosztikus mintát a Nemzeti Népegészséügyi Központ víruslaboratóriumába, illetve valószínű, hogy a tavalyi tavasz és nyár kedvezett a szúnyogok szaporodásának - magyarázta a szakember. - Ebben az évben, az elmúlt hétig összesen nyolc megbetegedésről szereztünk tudomást."

Váltóláz, mocsárláz, hansági láz – így nevezi a népnyelv a maláriát, amely Magyarországon is ismert betegség volt a múltban. A maláriát terjeszteni képes szúnyogok ma is megtalálhatók az országban, de a Magyarországon diagnosztizált betegek mégis külföldön fertőződtek meg,

Magyarországon tehát nem terjed a kór

- szögezte le a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa.

"Hiába vannak itthon az Anopheles-féle szúnyogok, ha nincsen olyan fertőzőképes ember, akiből a maláriát, a plazmaódiumot fel tudják venni. 1998 és 2018 között az évi esetszám 4 és 21 között változott. Meg lehet kongatni a vészharangot, és természetesen nagyon kell figyelni, ezért is van a szigorú járványügyi figyelőrendszer, ezért vannak a biológiai és ökológiai kutatások, de a malária terjedésére nem sok esély van jelenleg Magyarországon" – fogalmazott.

Molnár Zsuzsanna hozzátette, az ANTSZ honlapján éves bontásban és heti jelentések formájában is bárki nyomon követheti a fertőző betegségek előfordulásának esetszáma Magyarországon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×