Ezek a madarak Észak-Afrikából tartanak az észak-európai, kisebb részben akár ázsiai területekre. Magyarország északi határától néhány száz kilométerre - Lengyelország térségében, a balti területeken, Oroszország nyugati részén, illetve Skandináviában - már stabil fészkelőhelyei vannak a darvaknak - mondta az InfoRádiónak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

A szakember elmondta,

óriási az eltérés az a különbség a tavaszi és az őszi vonulás között.

Ősszel a madarakat nem hajtja semmi. Mögöttük van egy nagyon kemény nyári költési időszak, a szülők elfáradtak a fiókanevelésben, a fiókáknak pedig még nagyon sokat kell tanulniuk, erősödniük. Ilyenkor még fél évük van a következő költési időszakig a madaraknak, ezért az őszi vonulás lassú.

Tavaly ősszel például mintegy 160 ezer szürke daru pihent meg Magyarországon.

Ehhez képest a tavasszal, amikor a hormonok elszabadulnak a madarakban, a vonulás egy-két nap alatt lezajlik. Ez azt jelenti, hogy a tavaszi vonuláskor Magyarországon a legtöbb daru nem is áll meg, csak akkor, ha az időjárás a földre kényszeríti. Ha azonban a körülmények kedvezőek, ezek a madarak tavasszal csak átrepülnek Magyarország felett. Ilyenkor egy-két héten keresztül naponta néhány alkalommal lehet látni átvonuló darvakat, a hangjukat akár éjszaka is lehet hallani.

Nincs olyan ragadozómadár, amely ezeknek a nagy termetű madaraknak a létszámát rendszeresen, állományszinten csökkentené.

A darvak esetében általában néhány száz madár vonul egy csoportban. Azért láthatóak nagy mennyiségben ősszel például a Hortobágynál, mert ez egy vonulási csomópont, ugyanúgy, mint a fehér gólyáknál Isztambul térségében a Boszporusz, ahol naponta több tízezer fehér gólyával és ragadozómadárral lehet találkozni.

A szakember arról is beszélt, hogy a fiatal példányok a gólyáknál is arra törekednek, hogy idősebbekkel vonuljanak, a darvaknál pedig ősszel a családok, vagyis a szülők az abban az évben született fiókákkal vonulnak együtt egészen Észak-Afrikáig.