A házasságban élő, nagycsaládos, jómódú, diplomás, középkorú nőnél nincs boldogabb, főleg ha a nyugat-dunántúli régió egyik kistelepülésén él - derül ki az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja és a Jobb Veled a Világ Alapítvány együttműködésében készített felmérésből. Magyarország boldogságtérképének összeállításához több mint hét és fél ezer 17 és 88 év közötti nőt és férfit kérdeztek meg arról, hogy mennyire érzik boldognak magukat. A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására is - derül ki a vaol.hu cikkéből.

A 2018-ban megkérdezettek minden régióban boldogabbnak mondták magukat, mint a 2017-es mintában szereplők. A boldogságszint emelkedése a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a legmarkánsabb, Közép-Magyarországon a legkisebb mértékű. A nők minden régióban és minden korcsoportban boldogabbnak vallották magukat, ők a mentális egészség és a pszichológiai immunitás terén is jobban állnak, mint a férfiak. Akik gazdagnak vagy jómódúnak vallják magukat, azok boldogabbak, ahogyan a több gyermeket nevelők, az iskolázottabbak és a házasságban vagy kapcsolatban élők is. A legboldogabbnak a négy vagy annál több gyermeket nevelő férfiak és nők mondták magukat. Változatlanul a 36-50 évesek korcsoportjába tartozó férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb.

Észak-Magyarországon a legkevésbé boldogok az emberek, és a Nyugat-Dunántúlon lakók vallják magukat a legboldogabbnak, a megyeszékhelyek közül pedig a Szombathelyen élők a legboldogabbak. A Közép-Magyarország területén élők boldogságszintje ugyanakkor a magyar lakossági átlag alá került. Nógrád megye változatlanul a legkevésbé boldog, és Salgótarján is a megyeszékhelyek rangsorának az utolsó helyét foglalja el.