A munkahelyi hatékonyság visszaesésének, a betegállományok gyakoriságának nem csupán fizikai okai lehetnek, bár tagadhatatlan, hogy az egészségtelen munkakörülmények nyilván betegítenek. Ugyanakkor az egyik leginkább veszélytetető faktor a stressz és az azzal összefüggő betegségek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka Európában. Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14 százaléka szenved napi szinten stressztől, depressziótól vagy szorongástól, ami anyagi következményekkel is jár: a lelki zavarokból eredő teljes termelékenység csökkenést Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik - ez a 2010-es magyar központi költségvetés összkiadásának ötszöröse.

Magyar vállalatok munkatársai körében 2004-ben végeztek átfogó munkahelyi stressz-felmérést, az eredmények szintén figyelemfelkeltőek. Kiderült, hogy a megkérdezettek 20 százaléka szenved stresszel összefüggő tartós betegségben, míg a megkérdezett hazai vállalatoknak mindössze 1,6 százalékánál folyik stresszel kapcsolatos felvilágosító munka vagy megelőző tevékenység.

Kiderült az is, hogy a 40-69 éves férfiak között háromszorosára növekedett a halálozás valószínűsége azok körében, akiknek a munkahelye négy évvel korábban bizonytalanná vált, illetve alacsony kontrollal rendelkeztek a munkájuk felett.

A megoldás minden valószínűség szerint egy komplex, egészségprogram a munkaadók részéről, amelynek részét képezhetik a konkrét szűrések, az egészséges életvitel támogatása és a stresszkezelési technikák bevezetése, a lehetőségek biztosítása.

Egészségszűrés

A munkahelyeken szervezett szűrések nemcsak a dolgozók lojalitását növelik, hanem olyan, addig rejtett betegségekre is fényt deríthetnek, amelyek tüneteket okozva már sokkal súlyosabb problémát, ezáltal kiesést jelentenének a munkából.

A kiemelten stresszes munkát végző menedzserek nemcsak a munkában, hanem az élet minden területén hasznát vehetik a szűréseknek. Ezek ugyanis nemcsak pillanatnyi képet nyújtanak az egészségről, hanem igény szerint az eredményekre épülő életmódprogramot is adnak - mondja Sztancsik Ilona, az Oxygen Medical foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.

Nemcsak az anyagi juttatásokkal lehet motiválni az alkalmazottakat, az életminőséget az olyan lehetőségek is javítják, mint a korszerű monitorok, a térdeplőszékek, ülőlabdák vagy éppen a rugalmas munkaidő biztosítása. Az egyik leghatékonyabb eszköz az egészséges életvitel támogatása, például sportolási lehetőségekkel.

A mozgás minden téren megtérülő befektetés, hiszen nemcsak a tartós egészség kulcsa, hanem a stressz levezetésének leghatékonyabb eszköze is, amely egy időben termel endorfint, javít a hangulatzavarokon, növeli az önbizalmat, és a legkülönbözőbb egészségi problémákon képes javítani.

Ezeket az eredményeket természetesen sokkal biztonságosabban, gyorsabban, hatékonyabban el lehet érni személyre szabott életmód- és mozgásprogramokkal. Az egészséges, feltöltődött dolgozó pedig a munkájában is képes lesz a maximumot nyújtani.