„Ha a szavaknak meg akarjuk őrizni a jelentését és súlyát, akkor ne nevezzük választási forradalomnak azt, ami 2026-ban történt” – így idézi Török Gábor politológus a Facebook-oldalán Kováts Eszter vikkét, majd a saját véleményét is egyetértőleg hozzáteszi:
„Már sokszor elmondtam és megírtam, hogy mit gondolok: az Orbán-korszak NEM volt diktatúra vagy autokrácia, 2026-ban NEM történt sem forradalom, sem rendszerváltás.”
Török Gábor úgy fogalmaz: „ugyanakkor nem zavar, ha mások – akár racionális politikai célok miatt, akár őszinte meggyőződésből – ezeket használják, mert az idő majd úgyis kirostálja azt, aminek a szavatossága hamar lejár.”
A politológus szerint lehet olyan demokrácia, amelyet rossz emberek és rosszul kormányoznak – mindaddig, amíg a demokratikus úton megvalósuló változás lehetősége reálisan fennáll. Mint fogalmaz, „pontosan ez történt 2026-ban Magyarországon. Közel 3,4 millió ember úgy döntött, hogy demokratikus úton leváltja a korábban négy választáson is kétharmadot szerzett pártot, és másoknak ad bizalmat. A választás jelentős, fontos fordulópont volt az 1990 utáni magyar történelemben - biztos vagyok abban, hogy ezt a későbbi történetírás is így fogja látni. Ha valaki szereti a nagy szavakat, persze beszélhet fülkeforradalomról vagy választási forradalomról is, de valójában semmi olyan nem történt, sem 2010-ben, sem 2026-ban, ami komolyan indokolná, hogy így nevezzük.”
Török Gábor úgy fogalmaz zárásként:
„Kormány- és – most már látszik – rezsimváltás történt
és ezzel az 1990-ben az egypártrendszerű kommunista diktatúra után létrehozott politikai rendszerben egy új fejezet kezdődött. S ahogy eddig is mindig, akiknek ez nem tetszik, már most is önkényről és a demokrácia végéről beszélnek.”




