Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Nem meglepő: a válság miatt egyre több az öngyilkosság

A 2008-ban kitört gazdasági válság miatt nőtt az öngyilkosságok, de csökkent a közúti halálozások száma Európában kutatók szerint. A szakemberek tíz ország - Magyarország, Ausztria, Finnország, Görögország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Csehország, Litvánia és Románia - lakosságának 65 évnél fiatalabb rétegeit vizsgálták.

A Cambridge-i Egyetem David Stuckler vezette csoportja a Lancet című tudományos folyóiratban közölte eredményeit, amelyek szerint az öngyilkossági ráta a 2007-es adatokhoz képest 2008-ban kezdett felfelé kúszni, egy százalékkal lett magasabb az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országokban.

A régebbi tagállamokban hét százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma a gazdasági válság kirobbanásával. A tendencia 2009-ben súlyosbodott, öt százalékkal nőtt a ráta, egyedül Ausztriában csökkent.

Nagy-Britanniában 2007-ben még százezer lakosra 6,14 öngyilkosság jutott, 2008-ban már 6,75. Ez 10 százalékos növekedés, amely 2008-2009-ben stabilizálódott. A legerősebben - 17, illetve 13 százalékkal - Görögországban és Írországban nőtt az öngyilkosságok száma.

Az adatok azonban nem véglegesek - hívták fel a figyelmet a kutatók, akik szerint több szempontot is figyelembe kell venni ilyen társadalmi folyamatokat elemezve.

A munkanélküliség növekedésével és az autóhasználat visszaszorulásával viszont csökkent a közúti halálozások száma, ez a jelenség különösen az új tagállamokban. Ennek következtében visszaszorult a donorszervek száma is.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×