Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A szaloncukorra igaz: ami drágább, az jobb is

Négy kiváló szaloncukor mellett jó néhány közepeset és két éppen csak megfelelő terméket talált a Kosár magazin nagy karácsony előtti tesztjén, és csak ötnek volt köze a csokoládéhoz, a többi bevonó masszával készült. Dömölki Lívia vezető élelmiszer-szakértő az InfoRádiónak azt mondta: bár ez általában nem jellemző, a szaloncukrokra igaz, hogy ami drágább, az általában jobb is.

Az ünneplőbe öltöztetett szaloncukorból csemegézni jóleső, legális bűnözés: ha közeleg a karácsony, egyenesen kötelező zselével, kókusszal, karamellával vagy épp trüffelkrémmel megjutalmazni az egész évben nélkülöző hasakat. A toplista élén évek óta a rendíthetetlenül a zselés, kókuszos, karamellás és marcipános négyes áll.

Egy magyar család már karácsony előtt átlagosan két kilót pusztít el az ínyencségből, az összes fogyasztás pedig öt-hatezer tonnás éves átlag körül alakul és hatmilliárd forinttal könnyíti meg összesen a pénztárcánkat - és ez nem csoda, ismerve az árakat.

A Kosár magazin által próba elé állított tizenkilenc zacskós vagy dobozos, átlagosan 400 grammos karácsonyi csemege közül akadt olyan, melynek kilójáért hétszázötven forintot fizettünk, a prémium termékekért viszont akár háromezer, sőt, több mint ötezer forintot is elkérnek kilónként.

Minőségi szempontok: a nélkülözött kakaóvaj

Mivel a cukor olcsó összetevő, ne csodálkozzunk, ha a kevésbé minőségi szaloncukrot évről évre édesebbnek érezzük: az is. Szintén gyakori tendencia a csokoládé étbevonóvá degradálódása.

Az igazi, szabvány csokoládé egyik kulcsfontosságú alkotóeleme, a kakaóvaj ugyanis meglehetősen drága, az étbevonó pedig olcsó növényi zsírok hozzáadásával készül. Pedig a csokoládé réz, E-vitamin és ásványi anyag tartalma szájpadlásunk mellett vérnyomásunkat és szívünket is jótékonyan cirógatja.

A górcső alá vont szaloncukrok csoportosításának egyik szempontja is a bevonó és a csokoládé kapcsolata volt, a tizenkilenc minta közül azonban mindössze öt szaloncukor tartalmazott igazi csokoládét.

Az összetevőkre sem árt néhány pillantást vetni, az íz ugyanis nem mindig árulja el, hogy mit eszünk - derült ki a tesztből, amely szerint szavatosság kérdésében is jobban járunk néha, ha a saját ítélőképességünkre hagyatkozunk, a csomagolások háromnegyedén ugyanis a gyártó egyéves lejárati időt garantál.

Lássuk a medvét!


A megízlelt tizenkilenc szaloncukrot a következőképpen csoportosították: zselés (ezek mindegyike kakaós étbevonóval készült), kakaós étbevonóval mártott különböző töltelékű, csokoládéval mártott és diabetikus.

Az ízvariációk tekintetében pedig nem ismertek határokat: kóstoltak citromos, narancsos és málnás zselés, kókuszos, marcipános, kakaókrémes, trüffelkrémes, rumízű diókrémes, alkoholos meggyes, brandy-narancs ízű, vajkaramellás, narancsos gyömbéres, mákos, csokoládés, málna és vanília ízű fondanos mennyországokat, na és persze egy-két poklot is.

Meg szerencsére egyik termék sem bukott, szín, állag, illat és íz vonatkozásában kettő kapott még éppen megfelelő minősítését. Az eredményt megtudhatja, ha ide kattint!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója a területen

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×