A helyi természetvédelmi hatóságok azzal a kéréssel fordultak a skót kormányhoz, hogy engedélyezze húsz hód szabadon engedését Argyllban.

A szervezetek szerint a fák kidöntéséről és a gátépítésről ismert emlősök javítják majd az ökoszisztémát és növelik a turizmust az általuk belakott területeken.

A kezdeményezést kéthónapos konzultáció előzte meg, a felmérések szerint a helyiek háromnegyede támogatja a terveket. A tervek szerint a hódok Norvégiából érkeznek majd Skóciába.

A hódokat már más országokban is sikerrel telepítettek vissza olyan élőhelyekre, ahol korábban kipusztították őket.

Sikeres hódakció volt már Németországban és Hollandiában, de Magyarországon is számos állatot engedtek szabadon a természetvédők.

Új lakást kerestek

Az év elején a Tisza déli szakaszán, Hódmezővásárhely közelében szabadon engedett hódok - meglepve a szakembereket - elköltöztek a számukra kiszemelt területről.

Grúber Tamás, a WWF Magyarország projektvezetője az InfoRádiónak akkor elmondta: a rágcsálóknak valószínűleg nem tetszett az emberek által kiválasztott holtág, ezért álltak odébb.

Az új lakóhelyüket a természetvédők megtalálták, de a "címet" nem hozták nyilvánosságra, nehogy a turisták megzavarják az állatokat.

A rágcsálók királya

A hód Eurázsia legnagyobb rágcsálófaja. Testtömege meghaladhatja a 30 kilogrammot, a hossza pedig akár egy méter is lehet.

Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait. A közhiedelemmel és a fogkrémreklámokkal ellentétben az európai hód nem épít várakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki.

Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A hódcsalád állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel húzza meg.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyaszt, kedvenc élelme a szakértők szerint a fehér tündérrózsa. Az állandó rágásra egyébként metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szüksége van.

A hódok kiválóan úsznak. Jellegzetességük, hogy hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító eszközzé módosult. Egymással szagjelzésekkel, farokcsapkodással és füttyögéssel kommunikálnak.

A zacskója lett a végzete

Ez a faj a 19. század végén kipusztult Magyarországon. Gereznájáért, húsáért és az úgynevezett hódzacskóért, a castoreumért vadászták.

A hódzacskó az állat ivarimirigyének váladékát tartalmazza. Az ember a gyógyhatásáért fogyasztotta, a benne levő szalicilsav-származék miatt.

A hódokat néhány éve fokozatosan visszatelepítik. Kiengedés előtt az állatokba egy apró csipet ültettek, így ha elhullott állatot találnak vagy befognak egyet, azonosítani tudják.