A Fidzsiről származó négy hittérítőt Új-Britannia szigetén 1878-ban mészárolták le a tolai törzs tagjai, majd megfőzték és elfogyasztották őket.

A tartományi fővárosban, Rabaulban tartott megbékélési ünnepségen több ezer őslakos jelent meg, vezetőjük pedig elnézést kért felmenőik cselekedete miatt a fidzsi főbiztostól. Utóbbi kijelentette: üdvözlik a megbékélési szándékot, és reményét fejezte ki, hogy végleg sikerül lezárni a békétlenség időszakát.

Az emberevés a Csendes-óceán számos szigetén volt bevett szokás - Fidzsit például sokáig csak Kannibál szigetként emlegették - és több tucat misszionáriust öltek meg az ellenséges őslakók.

Tisztában volt ezzel az a brit lelkész is, akinek gyülekezetéhez tartozott a szerencsétlenül járt négy fidzsi hittérítő. George Brown Új-Zélandon és Szamoán élt, mielőtt családjával együtt Új-Gunineába költözött.

A tiszteletes beszámolt arról, hogy egy látogatása alkalmával 35, füsttől megfeketedett emberi állkapocscsontot számolt meg, amelyek egy tetőgerendáról lógtak alá.

"Egy kiszárított emberi kéz ugyanazon a házon lógott, kívül pedig egy kókuszpálmán 76 rovátkát számoltam meg, a bennszülöttek beszámolója szerint mindegyik egy-egy ember megfőzésének és elfogyasztásának a jele" - számolt be George Brown a királyi földrajzi társaság számára.

A tiszteletest így is megdöbbentette társainak lemészárlása, ezután, vonakodva bár, de beleegyezett egy büntető hadjáratba, amely során legkevesebb tíz őslakost öltek meg, kunyhókat és kenukat égettek fel.

Sokan, elsősorban az ausztrál sajtóban bírálták a megtorlást, a brit vizsgálat azonban felmentette a tiszteletest.