Az internet kínai modellje - amely engedi a növekedést, de nem tűri a szólásszabadságot és semmibe veszi az adatvédelmi szabályokat - egyre népszerűbb, néhány évvel ezelőtt még csak néhány országban alkalmazták, ma már kormányok tucatjai vették át - hívta fel a figyelmet Tim Hancock, az Amnesty kampányigazgatója.

Egyre több kormány fedezi fel az internetes tartalmak szűrésének lehetőségét, a nagy cégek pedig a piac bővülésének reményében együttműködnek - tette hozzá.

A legutóbbi, témával foglalkozó jelentés szerint legkevesebb 25 országban alkalmazzák az internetes tartalmak központi szűrését, egyebek mellett Azerbajdzsánban, Bahreinben, Etiópiában, Indiában, Iránban, Marokkóban, Mianmarban és Szaúd-Arábiában.

A politikailag károsnak ítélt tartalmak hozzáférhetetlenné tétele csak a probléma egyik oldala. A másikon a politikai okokból bezárt internetkávézók és a letartóztatással fenyegetett bloggerek állnak.

A 22 éves egyiptomi Abdul Karem Nabel Szulejmánt februárban például négyéves börtönbüntetésre ítélték, amiért a világhálón az iszlámot és az egyiptomi elnököt bírálta.