eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma

Tömegverekedés miatt rohamrendőröket vezényeltek egy faluba Szibériában

Tömegverekedés miatt rohamrendőröket és más szakszolgálatokat vezényeltek Podgornoje községbe a nyugat-szibériai Kemerovo megyében - közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.

Az Interfax jelentése szerint a szerdán kitört verekedésben mintegy húszan vettek részt, "köztük cigányok és büntetett előéletű helyi lakosok". Az összetűzés részvevőinek többsége a rendfenntartó szervek szerint ittas volt.

Két férfit késszúrásokkal kórházba szállítottak, egyikük állapota súlyos.

Az őrizetbe vett cigány gyanúsított ellen büntetőeljárást indítottak két rendbeli, szándékosan okozott súlyos testi címén. Az Interfax úgy tudja, a konfliktus "azután keletkezett, hogy egy cigány zaklatni kezdett egy lányt, akinek védelmére kelt egy falubelije". Miután a védelmezőt bántalmazták, a falusiak a támadó házához mentek, ahol kitört a tömegverekedés.

A TASZSZ-nak a helyiek úgy mondták el a történteket, hogy a faluban, ahol korábban nem voltak etnikai konfliktusok, lányok egy csoportjába kötött bele több, kihívóan viselkedő ember. Helyi férfiak egy csoportja a helyzet kiéleződését követően "meg akart leckéztetni egy cigány családot", de a rendőrök ezt megakadályozták.

A TASZSZ közölte, hogy a faluban a hatóságok képviselői tömeggyűlésen vitatták meg a történteket a helyi lakosokkal, akiket igyekeztek megnyugtatni, hogy a felelősöket meg fogják büntetni. A hírügynökséget egy belügyi forrás úgy tájékoztatta, hogy ittas dulakodás történt, és a konfliktusnak nem volt etnikai jellege.

Ez a második hasonló eset az idei nyáron Oroszországban. Július 13-án mintegy 3 ezer kilométerrel nyugatabbra,

a Penza megyei Csemodanovkában történt 174 ember részvételével tömegverekedés az Interfax beszámolója szerint "a helyi lakosok és az ott élő cigányok között".

Az egy halottal és több sérülttel járó összetűzés azt követően történt, hogy az etnikai kisebbség egyik tagja állítólag kísérletet tett egy helyi lány megerőszakolására.

A felháborodott falusiak falugyűlést rendeztek, majd mintegy másfél ezren lezárták a közeli szövetségi autósztrádát, aminek nyomán a járásban különleges intézkedéseket vezettek be a tömegzavargások megakadályozására. A konfliktust követően az összes cigány család - mintegy 650 ember - elköltözött Csemodanovkából és a szomszédos Lopatkiból, mintegy 90 házat hátrahagyva, amelyek egy részét engedély nélkül építették fel.

A történteket, amelyek miatt 28 ember ellen indult büntetőeljárás, a helyi hatóságok etnikai konfliktusként kezelték.

2016 májusában Penzától mintegy 600 kilométerre nyugatabbra, a Tula megyei Plehanov községben, Oroszország egyik legnagyobb cigány településén a hatóságok 112 engedély nélkül felépített ház bontásába kezdtek. Azért döntöttek így, mert a helyi lakosság csoportjai és a rohamrendőrség között március 17-én konfrontáció alakult ki, miután egyesek önhatalmúlag megcsapoltak egy gázvezetéket, ami miatt mintegy 400 háztartása ellátás nélkül maradt. Plehanovban, ahol rendszeressé vált az áramlopás is, egy műszaki hiba elhárítására kiérkezett szakembereket a helyiek kőzáporral fogadtak.

Borisz Szobolev újságírónak az állami Rosszija1 csatornán először 2016 márciusában a plehanovi eseményekkel kapcsolatban bemutatott, A cigányok terhe című dokumentumfilmje szerint

Oroszországban a kisebbség létszámát 220 ezer és 2 millió közöttire szokták becsülni. A legtöbbjüket az 50-es években telepítették le.

Szobolev az etnikum nehéz anyagi körülményeivel kapcsolatban egyebek között rámutatott, hogy amíg a Szovjetunióban mintegy 500 cigány művészegyüttes turnézott rendszeresen, addig mára ezekre már egyáltalán nincsen közönségkereslet. A kisebbség munkát vállalni nem tudó vagy nem akaró tagjai közül a film szerzője szerint sokan kapcsolódnak be a szervezett bűnözés, egyebek között a heroinkereskedelem világába.

Címlapról ajánljuk
Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Gyenesei Leila: új vezetéssel és más szemlélettel nagy lendületet kaphat az öttusa

Tizenkét év után lett újra magyar tagja a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökségének, miután Gyenesei Leilát beválasztották az irányító testületbe a tisztújító kongresszuson. A világbajnok öttusázó az InfoRádióban elmondta: a sportág népszerűbbé és jobban eladhatóbbá válhat azzal, hogy a lovaglás helyére bekerült az akadályverseny a számok közé.

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×