Nem Van Gogh tette, hanem Gauguin, és nem borotvával, hanem karddal - két kutató szerint így foglalható össze a holland művész fülének elvesztéséről szóló történet. Hans Kaufman és Rita Wildegans szerint szó sincs arról, hogy a Napraforgók alkotója önmagát csonkította volna meg: sokkal valószínűbb, hogy az akkor nála vendégeskedő francia festő nyeste le a nevezetes fülcimpát, miután alaposan összevesztek 1888. december 23-án.

A kutatók számos információt gyűjtöttek össze elméletük alátámasztására. Szerintük a feldúlt Gauguin, aki kiváló vívó volt, egyik kezében csomagjával, a másikban kardjával rontott ki Van Gogh arles-i otthonából, a holland művész pedig - aki korábban állítólag egy üveget vágott a franciához - a nyomába eredt. A vita hevében aztán Gauguin kardjával egyszerűen lemetszette addigi alkotótársa bal fülcimpáját, ott, az utcán.

Az új elmélet szerint, amelyet a szerzők a Van Gogh füle: Paul Gauguin és a hallgatási fogadalom című kötetben mutatnak be, a francia festő ezután a Rhone-ba hajította a fegyvert, Van Gogh pedig a közeli bordélyban dolgozó egyik prostituáltnak adta a fülét, majd hazabotorkál; a rendőrök találtak rá másnap.

Bizonyítékok

Kaufman és Wildegans szerint az ő teóriájukat támasztja alá az is, hogy az utolsó üzenetben, amelyet Van Gogh Gauguinnek küldött, ez állt: "Te néma vagy, én is az leszek." A kutatók úgy vélik, holland festő emellett testvérének, Theónak küldött levelében is utalt a történtekre, amikor megemlítette neki: Gauguin visszakérte tőle vívómaszkját és kesztyűit, a kardját azonban nem.

Arról írt, hogy szerencsés, amiért Gauguinnek nincs géppisztolya vagy más lőfegyvere, hogy erősebb, mint társa, és erősebb a benne élő szenvedély is. Utalt egy francia regényre is, amelyben a mesélő elmondja: azt hiszi, megölte egy barátját, amikor elvágta a mászókötelet, ami összekötötte őket. Végül azt mondja magának: senki sem látta, hogy elkövettem a bűnt, és semmi sem gátol abban, hogy kitaláljak egy történetet, amely elfedi a valóságot. Ezt írta a testvérének - magyarázta a brit The Daily Telegraphnak Hans Kaufman.

A kutató arra is rámutatott, hogy Van Gogh később vázlatokat készített egy fülről is, amely alá az "ictus" szót írta - a latin szó a vívásban találatot jelent.

Sosem derül ki?

A széles körben elfogadott álláspont szerint egyébként Gauguin valóban hónapokat töltött együtt Van Goghgal, ám a veszekedés után, a fül-incidens előtt elmenekült - éppen amiatt, hogy a holland mester rátámadt egy borotvával, amellyel, hazatérve, levágta sokat emlegetett testrészét. A posztimpresszionista művész eztán elmegyógyintézetbe került: öncsonkítását elmebaja jelének tekintették.

Kaufmanék szerint kétségtelen, hogy Van Gogh akkoriban rohamoktól szenvedett, ám meggyőződésük, hogy ezek oka nem megőrülése volt. A kutatók amellett érvelnek: Gauguin azért állította, hogy barátjának elment az esze, mert így próbálta elkerülni a felelősségre vonást. Ez hatalmas sokk volt a holland művész számára, amelyet sosem tudott feldolgozni, és biztosan hozzájárult állapota súlyosbodásához, majd öngyilkosságához.

Sokan nem értenek egyet az új teóriával, ám a baseli Van Gogh-kiállítás kurátora, Nina Zimmer szerint akár ez is lehet az igazság: olyan kevés dokumentum maradt fenn, hogy bármelyik elképzelés igaz lehet.