Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
309.37
bux:
131020.92
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Fél évszázad után találkozna férjével: "Várhatok öntől segítséget, elnök úr?"

Negyvenhat év után először találkozhatna Észak-Koreában élő férjével egy német nő. Az idős asszony egyenesen a kommunista ország vezetőjétől, Kim Dzsong Iltől kérne engedélyt a látogatásra.

Az Észak- és Dél-Korea közti csúcstalálkozó adhat lehetőséget Renata Hongnak arra, hogy találkozhasson férjével, akit 1961 áprilisa óta nem látott.

Renate Kleinle és Hong Ok Gun - aki Kelet-Németországban tanult cserediákként - 1955-ben találkozott először. Egymásba szerettek, összeházasodtak, és azt remélték, ők majd sikerrel szállnak szembe a hidegháború valóságával.

1961 tavaszán azonban véget ért boldogságuk: Hong Ok Gunnak egy napot adtak arra, hogy összepakoljon, és hazainduljon Észak-Koreába, maga után hagyva tíz hónapos kisfiát, és várandós feleségét, aki vele akart tartani, de állapota miatt már nem tehette meg.

"Ez volt életem legszomorúbb napja" - emlékezett vissza a 70 éves asszony, akit férje azzal az ígérettel hagyott ott a berlini pályaudvaron, hogy egy napon visszatér.

A pár két évig levelezett még, ezután Renate Hong levelei megválaszolatlanul tértek vissza. Férje utolsó levelének utolsó mondatában azt kérdezte: "Uwe (a kisfiuk - a szerk.) tud már állni?" Az asszony felkereste az észak-koreai nagykövetséget, ahol felvilágosították: férjének nyilván nincs ideje válaszolni, hiszen az országban gyors ütemben építik a szocializmust.

Negyvenöt évvel elválásuk után Renate Hong megtudta, hogy férje még mindig életben van: nyugdíjasként él családjával Hamhungban.

"Nem tagadom, hogy fájt a szívem, amikor megtudtam, hogy újra megnősült és családot alapított" - mondta az asszony, aki hű volt Honghoz, sosem ment férjhez.

Tudja azt is, hogy nincs a férfival nincs már közös jövőjük. "Ha újra látom, beszélgetünk majd a régi emlékekről, a napokról, amiker együtt töltöttünk. A jövőről beszélni lehetetlen lenne."

1961 óta Renate Hong nem volt olyan közel férjéhez, mint ezen a héten, amikor Szöulba látogatott, és még így is több mint 400 kilométer választotta el őket egymástól.

Az asszony egy levelet szeretne átadni Ro Mu Hjun dél-koreai elnöknek, és reméli, hogy az a két ország közti októberi csúcstalálkozón eljut majd Észak-Korea vezetőjéhez, Kim Dzsong Ilhez is.

"Szeretném, ha férjem, Hong Ok Gun kapna egy lehetőséget arra, hogy lássa a fiait, akik mára felnőttek. Ha nem lehetséges, hogy a férjem Németországba utazzon, több mint boldog lennék, ha én látogathatnám meg őt. Várhatok öntől segítséget, elnök úr?" - áll a levélben.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×