Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

A jogdíjakért harcol a világsztár

Bajba kerülhetnek a régóta a pályán lévő, legnagyobb sikereiket évtizedekkel ezelőtt aratott előadók. A hatályos európai szabályozás szerint ugyanis az előadói jogok 50 évvel a szám megjelenését követően lejárnak, így a kiadóknak már nem kell jogdíjat fizetniük. Márpedig ez komoly anyagi problémát jelenthet nem kevés zenésznek.

Sir Cliff Richard - karöltve a British Phonographic Industry nevű szakmai szervezettel - harcot indított a 2005. januárjában életbe lépett európai szabályozás ellen. A törvény kimondja, hogy míg a dalszerzők egész életükben - és azt követően jogutódjaik még 70 évig - részesülnek számaik jogdíjaiból, addig az előadók csak 50 évig.

A szabályozás komoly anyagi gondot okozhat több előadónak, elsősorban a sikereiket főleg az 1950-es években elért énekeseknek. Az ő érdekükben is lép fel Sir Cliff Richard, aki annak ellenére hasonló cipőben jár, hogy az ő karrierje a mai napig tart.

"Nem feltétlenül azért énekelem el a Living Doll című dalt minden koncerten, mert annyira szeretem. Néha nagyon elegem van belőle, 1959 óta mégis folyamatosan műsoron tartom, hiszen ez segíti az eladásokat, tehát növeli a jogdíjakból származó bevételemet - és a szerző jövedelmét is, akinek lehet, hogy harminc éve eszébe sem jutott a szám" - füstölgött Cliff Richard.

Az énekes szerint ez oda vezethet, hogy az ötvenes évek sztárjai többet nem tudnak majd lemezeket készíteni, hiszen nem tudják majd megfizetni a költségeket.

Az Egyesült Államokban 1998-ban változtatták meg a hasonló szabályozást, miután a néha Sonny Bono (az énekesnő Cher egykori partnere) kampányt indított a törvény ellen.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×