Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Megkerült egy japán katona, aki a második világháborúban tűnt el

Megtaláltak Ukrajnában egy volt japán katonát, aki a II. világháború után tűnt el, és 2000-ben halottá is nyilvánították. A most 83 éves Isinoszuke Uwano a Szahalin-szigeteken szolgált, amikor a világháború véget ért, és 1958-ban veszített el minden kapcsolatot családjával.

Japán hivatalos források szerint az idős férfi Ukrajnában megnősült, és családja van. Hat évtized után szerdán látogat először Japánba, ahol családtagjait és régi barátait látogatja meg.

Mivel hat évvel ezelőtt Japánban élő családja hivatalosan is kérte holttá nyilvánítását, és így törölték a hivatalos állampolgári jegyzékből, a 83 éves férfinak most ukrán állampolgárként, egyelőre ukrán útlevéllel kell hazatérnie.

A világháború után eltűnt férfi maga kérte meg barátait még tavaly Ukrajnában, hogy segítsenek kapcsolatba lépnie a japán hatóságokkal. A japán kormány ezután hivatalnokokat küldött Kijevbe, akik elbeszélgettek az egykori katonával.

Azt nem lehet tudni, hogy hogyan került Ukrajnába

A II. világháború végén több ezer japán civil és katona rekedt Oroszországban, illetve Kínában. Voltak, akiket fogolyként rabszolgamunkára kényszerítettek, és voltak olyanok, akik saját akaratukból maradtak külföldön.

Azt, hogy a most előkerült idős férfi pontosan miért maradt Oroszországban és hogyan került Ukrajnában, nem hozták nyilvánosságra.

Japánban egyébként még ma is nagy érdeklődés övezi azoknak az egykori katonáknak a sorsát, akik nem tértek vissza a II. világháború után.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×