Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Egy zöld domboldalon, tiszta kék ég alatt festői, piros és narancssárga tetőkkel rendelkező házak csoportja.
Nyitókép: Kajdi Szabolcs/Getty Images

Nem mennek a budapesti ingatlanok, nincs utánpótlás fiatal vásárlóból sem – tendenciaelemzés

Jelenleg a Ratkó-unokák az ingatlanpiac legaktívabb résztvevői, ám az utánuk következő generációk létszáma jóval kisebb, így sokkal kevesebb szerződéskötésre lehet számítani a lakáspiacon. Erről is beszélt az InfoRádióban az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Egy pillantás az Országos Költözési Térképre.

Budapest körül forog az Országos Költözési Térkép, és még mindig a Ratkó-unokák írják a lakáspiac történetét. Így összegezhető az ingatlan.com legfrissebb ingatlanpiaci elemzése.

A portál vezető gazdasági szakértője a térképről elmondta: a KSH minden évben publikálja, mik voltak azok a költözési irányok, amik meghatározták az ország mozgását.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádió megkeresésére elmondta: itt egyrészt a településen belüli, illetve közötti költözések is összesítve vannak, korcsoportonként, családi állapot szerint, és ebből meglepő következtetéseket lehet levonni.

„Az utóbbi néhány évben teljesen egyértelmű volt, hogy

az Európa-bajnok lakásdrágulás Magyarországon a nagyvárosokból egyre inkább kiszorítja azokat a költözőket, akiknek egyre nagyobb alapterületű ingatlanra van szükségük.

Ez tipikusan azokat a fiatalokat takarja, akik házasodnak, gyermekeket vállalnak, és ahhoz, hogy megtalálják álmaik otthonát, ezt sok esetben nem is tudják ugyanazon a településen belül megoldani; ezért például Budapestről az agglomerációba kényszerülnek.”

Ugyanakkor Budapest szerepe nem csak ezért érdekes, mert van egy folyamatos kiáramlás, hanem állandó bevándorlással is szembesül Budapest lakossága, aminek a hátterében az állt, hogy a fiatalabb generáció, tehát a 20-as éveikben járó lakhelyet változtatók számára Budapest és a 100-300 ezres lakosságszámú nagyvárosok egyre vonzóbb perspektívát jelentenek, tehát van egyfajta utánpótlás a kiáramlás mellett – fogalmazott a szakértő.

Mint mondta: az utóbbi jó néhány évben jellemzően többen költöztek el Budapestről, mint ahányan beköltöztek. 2025-ben 9500-an költöztek be és 16 ezren költöztek ki például Pest megyébe, tehát az agglomerációs övezetbe, összességében pedig Budapestről majdnem 30 ezren költöztek ki, és 25 ezren költöztek be.

Tehát

Budapest vándorlási egyenlege mínusz 4-5 ezer fő.

„Nem a kivándorlás üteme csökkent, hanem az utánpótlás, a Budapestre vándorlók száma jelentősen visszaesett, ez részben annak is köszönhető, hogy 2025-ben egy nagyon komoly áremelkedési hullám söpört végig több ízben a fővárosban, ez pedig kevéssé tette vonzó célponttá a fővárost azok számára, akiknek ezek a magas ingatlanárak már vállalhatatlanok voltak. Amikor a kiköltözésről beszélünk, akkor nyilván a legnagyobb felszívó ereje a fővárosból kiköltözők számára az a közvetlen agglomerációs övezet, Pest megye, de a Balaton is szinte már Budapest agglomerációjának tekinthető, mert a balatoni régió is egy olyan környék, ahol jelentős lakosságszám bővülés történt. A part menti járások 1300 fővel bővültek, és ennek a többletnek a 80 százaléka Budapestről és Pest megyéből érkezett.”

A szakértő az erre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy jellemzően azok tudják megfizetni a fővárosi vagy a Balaton-parti ingatlanokat, akiknek eleve van itt ingatlanuk, hiszen Magyarországon az emberek 90 százaléka a saját tulajdonában lakik.

Amikor tehát valaki költözik, nem pusztán vevőként lép fel az ingatlanpiacon, hanem egyszerre el is ad, hiszen a meglévő otthonát forgatja be a következő megvásárlásába.

„Ez ad egyfajta statikusságot is, tehát nyilván akinek jó helyen van magas értékű ingatlana, az rugalmasabb abban a tekintetben, hogy hová tud költözni, hiszen számára a saját vagyoni helyzetét erősítő tulajdona jó értéken tud hasznosulni, és ez gyakorlatilag szinte bármelyik régiót potenciális célponttá teheti az országon belül. Ezért is érdekes azt látni, hogy a budapesti kiköltözők, főként ugye Pest megyén túl akár már a Balatonig, vagy a Velencei-tóig is gyakran eljutnak” – fogalmazott Balogh László.

Arra a kérdésre, hogy vonzó befektetési forma-e még a lakásvásárlás, a szakértő azt válaszolta:

egyre kevéssé tűnik vonzó opciónak a befektetési céllal vásárolt lakás, hiszen a drágulás őrületes tempója tavaly 20-25 százalékos áremelkedést jelentett Budapesten, és ez rohamosan csökken.

Az ingatlan.com lakásárindexe, amit minden hónapban publikálnak, ott tart, hogy az éves fővárosi lakásdrágulás tempója kevesebb, mint 7 százaléknál jár, miközben egy fél évvel ezelőtt még 21 százalékos volt az éves növekedési tempó, tehát ez a harmadára csökkenő lakásdrágulás.

„Ez azt is jelenti, hogy egy befektető számára az ingatlan vagyoni értéke lassabb tempóban növekszik, plusz a bérleti díjakból származó hozamszint is csökken, hiszen az ingatlanárakkal párhuzamosan a bérleti díjak is egyre lassabban emelkednek. Ha ezt a kettőt egymás mellé tesszük, akkor összességében az ingatlan, mint befektetés, mint hozamtermelő eszköz sokat veszít a népszerűségéből.”

Persze azt is hozzá kell tenni, hogy az ingatlanbefektetés az sosem egy vegytiszta és önálló műfajként értelmezhető befektetés, mint például a kriptovaluták vagy a részvényvásárlás, hiszen az ingatlannak van egy funkcionális haszna is, tehát hogy nagyon sok olyan vásárló van, aki egyszerre befektető, vagy adott esetben gondoskodó családtag – fogalmazott Balogh László.

Hozzátette: hiszen ha valaki például a kiskorú gyermekének vásárol egy lakást, akkor elképzelhető, hogy néhány évig kiadja, ilyenkor még befektetésként funkcionál ez az ingatlan, viszont később, amikor egy családtagja beköltözik, akkor az már egy saját célra történő hasznosításnak minősül, tehát nem húzódik éles határ a befektetők, illetve a saját célra vásárlók között.

Ratkó-unokák

Az elemzés szerint a Ratkó-unokák írják még mindig a lakáspiac történetét. Ezzel kapcsolatban a szakértő elmondta:

ha megnézzük, hosszú távon hogyan alakult az egyes korosztályok mozgása az ingatlanpiacon, akkor egyértelmű, a Ratkó-unokák a piac legaktívabb résztvevői.

Már 1995-től kezdve ez a korosztály, volt a legaktívabb a költözők körében, az elmúlt 20 évben ők ugyanarra a születési évjáratokra vezethetők vissza, az 1971-'74, illetve a '75-78-ban születettekre.

„A 70-es évek végén még mintegy 200 ezer fő született egy évben, ez egy relatív csúcspont volt, azóta egyre inkább visszaesik a születések száma, de mivel ez a legnépesebb korosztály, ezért ebből a szempontból nem meglepő, hogy ők vannak a legtöbben, akik mozdulni tudnak, és ebből adódóan ők a legdominánsabb korosztály az ingatlanpiacon. Viszont már szinte rövid és középtávon vizsgálva a helyzetet érdemes a szem előtt tartani, hogy mi lesz akkor, hogyha ez a generáció révbe ér és megtalálja a végső álmai otthonát, és utána már nem nagyon fog mozgolódni az ingatlanpiacon. Akkor ez jelentősen befolyásolhatja a lakáspiaci dinamikát, hiszen ha ennek a korosztálynak az aktivitása csökken, akkor az jóval kevesebb adásvételt vagy költözést eredményezhet az ingatlanpiacon is, erre érdemes fölkészülni piaci szempontból is” – jelezte az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az interjú Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×