Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke elõadást tart a Budapesti Metropolitan Egyetem Kezedben a jövõ - TEDx konferenciáján az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2022. november 10-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

„Nem fogadom el” – panasszal élt Matolcsy György

Matolcsy György nem fogadja el gyanúsítását az Erste-ügyben, az ellen panasszal élt az ügyészségnél, az ügyről nem nyilatkozik.

A jegybank volt elnöke szombaton az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „2026. szeptember 22-én a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatott ki egy, a Magyar Nemzeti Bank 2023–2024-es felügyeleti eljárásaival összefüggő ügyben. A gyanúsítást nem fogadom el”.

Közleménye szerint a gyanúsítással szembeni panaszát védője szeptember 28-án írásban is indokolta az ügyészségnek, kérve vizsgálják meg, hogy megalapozott volt-e a gyanúsítás a közlés idején rendelkezésre álló adatok alapján.

„A törvény szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg, és a bizonyítás a hatóság feladata. Ez engem is megillet” – fogalmazott Matolcsy György, megjegyezve, hogy eljárási kötelezettségeinek eleget tesz.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy álláspontját nem a nyilvánosság előtt, hanem a törvényes eljárásban, védője útján fejti ki. Ezért a folyamatban lévő ügy részleteiről nem nyilatkozik és interjút sem ad.

A Fővárosi Főügyészség május 4-én közölte: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) gyanúsítotti kihallgatásokat és kutatásokat hajtott végre az Erste-ügyben hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárásban. Az Országos Rendőr-főkapitányság közlése szerint a nyomozók hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét.

A nyomozás Simor Andrásnak, az MNB Matolcsy Györgyöt megelőző elnökének egyik interjúja alapján indult áprilisban. Simor András azt mondta: Magyarországról nyomást gyakoroltak az osztrák Erste Bankra az annak anyabankjában, az Erste Groupban viselt felügyelőbizottsági tagsága miatt.

Az ügyészség azt írta, hogy a megalapozott gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes személyek 2023-ban – vezetői utasításra – hivatali hatáskörükkel visszaélve nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalatú magyar bankra.

Ez a felügyeleti nyomásgyakorlás azt célozta, és el is érte, hogy az osztrák anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagja lemondjon tisztségéről - közölte az ügyészség. Az MNB elnöki tisztségét 2023-ban Matolcsy György töltötte be. Az eljárás során a KR NNI az MNB-től és az Erste Banktól is szerzett be dokumentumokat.

Matolcsy György szeptember 22-én a YouTube-csatornáján közzétett videójában „hamis mesének” nevezte az esetet, amely „tényszerűen nem állja meg a helyét”. Közlése szerint erre utal, hogy az Erste vezetői nem tettek feljelentést az ügyben.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×