Vitézy Dávid azt írta:

• az új Gubacsi vasúti híd építése,
• a gyékényesi deltavágány előkészítése és
• a Budapest–Hegyeshalom nagysebességű vasút tervezése a három projekt.

A Gubacsi híd ma a magyar vasúti árufuvarozás egyik legkritikusabb pontja: a Csepeli Szabadkikötőt kiszolgáló, rossz állapotú hídon évek óta mindössze óránkénti 5 kilométeres sebességgel haladhatnak a vonatok – olvasható a bejegyzésben. A régi helyett új vasúti híd épül, mintegy 31 milliárd forintból. A kivitelezési közbeszerzési eljárást már lefolytatták, a munkák hamarosan elindulnak, most a projekt utófinanszírozására, uniós támogatására pályáznak – tájékoztatott.

A második projekt a Balatonszentgyörgy–Nagykanizsa–Gyékényes vasúti kapcsolat korszerűsítésének előkészítése. Ennek részeként megtervezik a gyékényesi deltavágányt, amely lehetővé teszi majd, hogy a vonatok irányváltás nélkül közlekedjenek Horvátország és az Adria felé. Megvizsgálják egy Nagykanizsa belvárosához közelebb eső új megálló lehetőségét is – részletezte.

A harmadik fejlesztés a Budapest–Győr nagysebességű vasút tervezésének folytatása – közölte. A mostani pályázatban a magyarországi szakasz engedélyezéséhez szükséges műszaki terveket elkészítése szerepel. A nyomvonal Győrön keresztül kapcsolná Budapestet a közép-európai nagysebességű hálózathoz: Bécs, Prága és Varsó, rajtuk keresztül pedig Nyugat-Európa felé – ismertette.

A korábbi vizsgálatok szerint éppen a nyugati, Győr felé vezető változatnak van gazdasági realitása, mert egyszerre szolgálhatja ki ezeket a nemzetközi és a nyugat-magyarországi kapcsolatokat. Ez nemcsak arról szól, hogy egyszer majd gyorsabban lehessen eljutni Bécsbe vagy Prágába. Az új pálya tehermentesítené a mai Budapest–Győr fővonalat is, így azon több hely maradna az elővárosi és a tehervonatoknak – mutatott rá.

A nagysebességű vonal a győri és székesfehérvári kapcsolatokon keresztül Sopron, Szombathely, Veszprém és a Balaton felé is rövidítheti az eljutást – fűzte hozzá. Ez egy évtizedes nagyberuházás, de az előkészítésével haladni kell, ha a 2030-as évek végére szeretnénk eredményeket elérni – írta.

Közlése szerint a magyar vasútnak egyszerre kell behoznia az elmúlt évtizedek karbantartási adósságát és felkészülnie arra, milyen vasúti hálózatra lesz szükség húsz-harminc év múlva. A három projekt már a jövőről szól, fontos eleme a mintegy 3550 milliárd forint értékű Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek – összegezte.